Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Gáva Krisztián, Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a Rijadban leadott szavazatokat tartalmazó urnát tartja a kezében a Nemzeti Választási Bizottság nyilvános ülésén, ahol megvizsgálták a külképviseletekről visszaérkezett urnák és urnazáró címkék sértetlenségét 2019. május 29-én. A Rijádból érkezett urna nem volt megfelelően lezárva.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Gond volt egy magyar szavazóurnával

A Rijádból érkezett, az európai parlamenti (EP-) választáson leadott szavazatokat tartalmazó külképviseleti urna nem volt megfelelően lezárva - állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén.

A testület tagjai az ülésén megtekintették a külképviseletekről visszaérkezett urnákat és urnazáró címkéket, hogy meggyőződhessenek arról, hogy azok sértetlenek.

Az NVB megállapította: a Szaúd-Arábiából, Rijádból érkezett urna kivételével valamennyi urna lezárt állapotban volt.

Mivel a rijádi urna nem volt lezárt állapotban - az urnazáró szalag nem volt kellően szoros -, az abban lévő szavazatokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.

Hét választópolgár kérte, hogy Rijádban szavazhasson.

A többi urna esetében nincs törvényi akadálya annak, hogy az azokban lévő voksokat összeszámlálják. Az NVI munkatársai így a megtekintés után elkezdték felbontani az urnákat: először ellenőrzik, hogy ezekben valóban annyi boríték van-e, ahányat a jegyzőkönyvben rögzítettek, majd kiválogatják azokat, amelyek nincsenek leragasztva, mivel ezek érvénytelenek. Ezt követően egyesével felbontják a borítékokat és összeszámlálják a voksokat.

Külképviseleteken azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazhattak, akik az EP-választás napján (vasárnap) külföldön tartózkodtak. A külképviseleti névjegyzékbe 20 291-en kérték felvételüket, a 132 külképviseleten - nagykövetségen és konzulátuson - a Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint 17 749 voksot adtak le, ezeket 157 urnában szállították a választási irodába. A Magyarországra repülővel vagy autóval szállított urnák szerda délre, a csütörtök éjféli törvényes határidő lejárta előtt megérkeztek az NVI-hez.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×