Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Választók a szavazófülkékben az európai parlamenti (EP) választáson a XI. kerületi Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskolában kialakított 56-os szavazókörben 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Véget ért az EP-választás, rekordmagas a részvétel

Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 10 277 szavazókörben a vasárnap tartott európai parlamenti (EP-) választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban álltak, még leadhatták voksukat.

Vasárnap este 19.29-re valamennyi magyarországi szavazókör bezárt. A zárások után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhettek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg az Európai Unióban valamennyi szavazókör be nem zár. Olaszországban este 11 órakor zárnak a szavazóhelyiségek.

Vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát

a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Ezzek már biztosan megdőlt a részvételi rekord a magyarországi EP-választások történetében.

A fővárosban a szavazók 49,76 százaléka, 653 403 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×