Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A mozgóurnát igénylő Kulcsár László Elemér (b) leadja szavazatát a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztályán az európai parlamenti (EP) választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Részvételi arány: magas vagy alacsony - mihez képest?

Késő estig csak találgatni lehet, melyik politikai erő hány mandátumhoz jut a nyáron összeülő új Európai Parlamentben, addig a legtöbben a részvételi arányt méricskélhetik. Van, amihez képest magas, van, amihez képest alacsony.

Az már délutánra teljesen biztos volt, hogy a Magyarországon íródó EP-választási történelem legmagasabb részvételi adatai jönnek 2019-ben.

2009-ben az európai parlamenti választásokon 30,25 százalékot mutatott a tábla délután 5-kor, 2014-ben 24,06-ot, így megjósolhatatlannak tűnt, mi jön idén, aztán kevéssel 6 óra előtt kijöttek az idei részvételi adatok: a választópolgárok idén 37,06 százaléknyian adták le szavazatukat 17 óráig.

Kevéssel ezelőtt megjött a 18.30-as részvételi adat: 41,74 százalék, 5 éve 27,64, 10 éve 34,90 állt a "kijelzőn" az EP-választásokon.

Az adat viszont kifejezetten alacsony a tavaly tavaszi országgyűlési választásokhoz képest, amikor már ebédidőben megvolt a mostani 5 órás arány, ilyenkor már 63,21 százaléknyian szavaztak.

Végleges részvételi adat csak késő este lesz, de időarányosan szűk 45 százalékra lehet számítani.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×