A fűtési piacon versenyt és végül árcsökkenést eredményez, ha elkészül a Főtáv úgynevezett távhőgyűrűje, vagyis a Budapest különböző részein lévő hőkörzetek összekötése – mondta Mitnyan György. A létesítmény továbbá az üzembiztonságot is növeli – tette hozzá.

A hőgyűrű kiépítése után elsőként a nem állami, önkormányzati tulajdonú hőtermelők kénytelenek lesznek engedni a jelenleg maximált áraikból, hiszen Budapesten 2300 megawattnyi termelőkapacitás van szemben 1400 megawattnyi igénnyel.

„Jelenleg ez egy kínálati piac”, vagyis a Főtáv válogathat, hogy melyik termelőtől mennyi energiát kíván venni.

A hőgyűrű létrehozásával növelhető a fogyasztók száma is, a jelenleg 40 százalékos piaci részesedés emelhető, ami pedig az árak csökkenését hozhatja – folytatta a vezérigazgató. Budapest 2030-ig hosszútávú programot dolgozott ki a rozsdaövezetek felszámolására, a Főtáv gerinchálózati terve szerint a beruházás minden jelentősebb rozsdazónát érint. A város fejlődésével így mindenhol tiszta, környezettudatos energiát tudnak majd kínálni.

A hőgyűrű 2023-24-es befejezéséig több mint 40 milliárd forintot építenek be a főváros távhővezetékeibe. Megépülése után a vállalat azon igyekszik majd, hogy a 95 százalékban gázra épülő energiamixet átfordítani.

„Meg kell, hogy jelenjenek benne a zöldenergiák, gondolok itt biomasszára, jóval nagyobb mértékben”

– fogalmazott Mitnyan György, hozzátéve: a hulladékok energiacélú hasznosítását is szeretnék fokozni. Ennek a lehetőségnek a megfelelő energetikai beágyazása idén, illetve jövőre várható a szaktárcák munkájával.

Trendforduló

Megfordult a trend a fővárosi távfűtési szolgáltatásban: a korábbi leválási hullám után 2015-től kezdve minden esztendőben több mint egy Kaposvárnyi új fogyasztó csatlakozik az energetikai rendszerhez – mondta a vezérigazgató. Ez nagyjából átlagosan évi 30 megawattot jelent, de az elmúlt évben túllépték a 40 megawattnyi új csatlakozó fogyasztót – tette hozzá.

Egyre többen keresik a zöld, környezetbarát energetikai megoldásokat, újonnan épített lakóparkoknál és irodaházaknál is jellemző már a távhőszolgáltatás igénybevétele

– mondta Mitnyan György, hozzátéve: az épülő gerinchálózat még nem szövi úgy át Budapestet, mint ahogy a Bécsben kiépített teszi. Így minden ilyen igény felmerülésekor kérdés, hogy van-e ott vezeték, vagy mikor lesz.

A Főtáv a hagyományos távhő üzletága mellé jelenleg hűtési és napelem üzletágat is megkezdett felépíteni. Ez a munka már ott tart, hogy Budapest legnagyobb hűtési projektjeit – a Városliget Zrt. által épített múzeumi negyedet és az állatkert biodómját – a Főtáv Zrt. fogja hideg energiával ellátni. Mint mondta, egyedi, helyi megoldásokra van szükség, a hosszú vezetékrendszerek ugyanis nem alkalmasak a hideg energia szállítására.

A klímaváltozás jeleként érzékelhető az elmúlt évtizedben a havi átlaghőmérsékletek emelkedése, ez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebb hőenergiára van szükség – tette hozzá a Főtáv vezetője. „Nem tudjuk tagadni, hogy a felmelegedésnek a Celsius-fokban vagy töredékfokokban mérhető jelei a budapesti klímában is jelen vannak” – fogalmazott. A rendszer már rugalmas annyira, hogy egy-egy társasház saját igényei szerint kérje a távhűtés beindítását, vagy leállítását, így akár szeptember közepén is megkezdhető a szolgáltatás, és áprilisban leállítható – mondta Mitnyan György.