Az erőforrásminiszter hozzátette, abban nem tévedett, hogy minden előzetes találgatás ellenére ezt meg lehet csinálni.

"Minden nap jelentést kapunk mind az 59 kórháztól, a betegforgalmat és a súlyossági csoportokba sorolt betegek várakozási idejét illetően"

- hangsúlyozta alá Kásler Miklós. Mint elmondta, az 59 ellátóhely közül

három esetében nem tudták tartani a várakozási időt,

de csak a kevésbé súlyos betegek esetében, egy hét után viszont, miután kiment egy felszólító levél, hogy további munkatársakat állítsanak be, megoldódott a probléma.

"Tehát jelen pillanatban azt lehet mondani, hogy mind az 59 sürgősségi ellátó helyen minden súlyossági fokozatban a legmagasabb szintű ellátást kapják a betegek és a várakozási idő a megadott intervallumon belül van" - szögezte le a tárcavezető.

A változtatások lényege az volt, hogy általánosan kötelezővé tették az öt fokozatú betegosztályozási rendszert. Ettől kezdve tehát Kásler Miklós szerint így kell kinéznie a betegútnak:

"Adott helyre megérkezik a beteg, akár mentővel, akár más módon. Ott

nagyon rövid idő, 2-3 perc alatt eldöntik azt, hogy mennyire súlyos a sérülése, tehát abszolút vitális indikáció áll-e fenn és azonnal el kell-e látni.

A betegek következő csoportja az, amikor el kell látni, de nem feltétlenül pillanatokon belül, a negyedik-ötödik kategória pedig azt a betegcsoportot fedi le, amely nem szorul sürgősségi ellátásra, de mégis megjelenik a rendszerben" - ismertette Kásler Miklós.

Ebből következően

a legfeljebb 5 perces adatfelvételt követő 5 percen belül mindenkinek el kell jutnia a kötelező ellátás helyére.

Kásler Miklós szerint nagyon lényeges, hogy "amikor odajut a beteg, ahol ellátják, diszpécser várja, aki kapcsolatteremtőként működik, elmagyarázza a viszonyokat, azt, hogy hová kell menni, mit kell csinálni, tartja a kapcsolatot a betegek, az orvosok és a hozzátartozók között".

Diszpécser olyan személy lehet, aki ismeri a kórházi viszonyokat, és a beteg minden kérdésére választ tud adni, illetve tudja közvetíteni, hogy a betegnek milyen terápiában és milyen módon kell részt vennie.

"Van még egy rendkívül fontos változás - folytatta a miniszter -, az akut alapellátó egység, ami azt jelenti, hogy

családi orvosok nézik meg azokat a betegeket, akiknek nem kellett volna sürgősségi ellátóhelyre menni.

Róluk sem feledkeztünk el. Ők is a tüneteiknek megfelelő ellátást megkapják" - tette hozzá Kásler Miklós, hangsúlyozva, hogy az akut alapellátó egység a kórházakban működik, de ezt a kérdéskört szélesebben kell tekinteni.

"Nem lehet az alapellátástól elválasztani a sürgősségi ellátást, sőt a mentőszolgálatot sem.

Terveink szerint minden járásban lesz minden áldott nap olyan családi orvos, aki ügyeletesként dolgozik. A beteg felkeresheti őt" - mondta a tárcavezető, aki szerint az új rendszerrel elkerülhető az, hogy valaki a családorvosi rendszert megkerülve akarjon sürgősségi ellátáshoz jutni a nála súlyosabb betegek kárára.

A kapcsolódó informatikai rendszer rendelkezésre áll - szögezte le Kásler Miklós, hozzátéve, hogy az informatikai hiányosságok szerinte nem a kórházakat, hanem sokkal inkább a magánorvosokat jellemzik.