Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Egy szakápoló a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház megújult sürgősségi osztályán 2016. április 6-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Kásler Miklós szerint jól sikerült az új sürgősségi betegellátó rendszer bevezetése

Kásler Miklós az InfoRádióban úgy fogalmazott, maga sem gondolta, hogy ennyire zökkenőmentesen és ennyire pontosan be lehet vezetni január 1-én az új rendszert. Idén eddig három kórházban fordult elő, hogy többet kellett várnia a betegnek az előírt időnél, ezek az intézmények levelet kaptak.

Az erőforrásminiszter hozzátette, abban nem tévedett, hogy minden előzetes találgatás ellenére ezt meg lehet csinálni.

"Minden nap jelentést kapunk mind az 59 kórháztól, a betegforgalmat és a súlyossági csoportokba sorolt betegek várakozási idejét illetően"

- hangsúlyozta alá Kásler Miklós. Mint elmondta, az 59 ellátóhely közül

három esetében nem tudták tartani a várakozási időt,

de csak a kevésbé súlyos betegek esetében, egy hét után viszont, miután kiment egy felszólító levél, hogy további munkatársakat állítsanak be, megoldódott a probléma.

"Tehát jelen pillanatban azt lehet mondani, hogy mind az 59 sürgősségi ellátó helyen minden súlyossági fokozatban a legmagasabb szintű ellátást kapják a betegek és a várakozási idő a megadott intervallumon belül van" - szögezte le a tárcavezető.

A változtatások lényege az volt, hogy általánosan kötelezővé tették az öt fokozatú betegosztályozási rendszert. Ettől kezdve tehát Kásler Miklós szerint így kell kinéznie a betegútnak:

"Adott helyre megérkezik a beteg, akár mentővel, akár más módon. Ott

nagyon rövid idő, 2-3 perc alatt eldöntik azt, hogy mennyire súlyos a sérülése, tehát abszolút vitális indikáció áll-e fenn és azonnal el kell-e látni.

A betegek következő csoportja az, amikor el kell látni, de nem feltétlenül pillanatokon belül, a negyedik-ötödik kategória pedig azt a betegcsoportot fedi le, amely nem szorul sürgősségi ellátásra, de mégis megjelenik a rendszerben" - ismertette Kásler Miklós.

Ebből következően

a legfeljebb 5 perces adatfelvételt követő 5 percen belül mindenkinek el kell jutnia a kötelező ellátás helyére.

Kásler Miklós szerint nagyon lényeges, hogy "amikor odajut a beteg, ahol ellátják, diszpécser várja, aki kapcsolatteremtőként működik, elmagyarázza a viszonyokat, azt, hogy hová kell menni, mit kell csinálni, tartja a kapcsolatot a betegek, az orvosok és a hozzátartozók között".

Diszpécser olyan személy lehet, aki ismeri a kórházi viszonyokat, és a beteg minden kérdésére választ tud adni, illetve tudja közvetíteni, hogy a betegnek milyen terápiában és milyen módon kell részt vennie.

"Van még egy rendkívül fontos változás - folytatta a miniszter -, az akut alapellátó egység, ami azt jelenti, hogy

családi orvosok nézik meg azokat a betegeket, akiknek nem kellett volna sürgősségi ellátóhelyre menni.

Róluk sem feledkeztünk el. Ők is a tüneteiknek megfelelő ellátást megkapják" - tette hozzá Kásler Miklós, hangsúlyozva, hogy az akut alapellátó egység a kórházakban működik, de ezt a kérdéskört szélesebben kell tekinteni.

"Nem lehet az alapellátástól elválasztani a sürgősségi ellátást, sőt a mentőszolgálatot sem.

Terveink szerint minden járásban lesz minden áldott nap olyan családi orvos, aki ügyeletesként dolgozik. A beteg felkeresheti őt" - mondta a tárcavezető, aki szerint az új rendszerrel elkerülhető az, hogy valaki a családorvosi rendszert megkerülve akarjon sürgősségi ellátáshoz jutni a nála súlyosabb betegek kárára.

A kapcsolódó informatikai rendszer rendelkezésre áll - szögezte le Kásler Miklós, hozzátéve, hogy az informatikai hiányosságok szerinte nem a kórházakat, hanem sokkal inkább a magánorvosokat jellemzik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×