A garéi szennyezés a 2000-es évek elején sok botrányt keltett. Ismertté vált, hogy több ezer hordónyi tetraklór-benzol származék van ezen a Pécstől délre eső településen. Akkor a botrányok hatására elszállították a veszélyes hulladékot, ám kiderült: nagyon jelentős szennyezés maradt a helyszínen. Az ügy azóta szinte feledésbe merült.

A Greenpeace akkor kezdett erre a területre is odafigyelni, amikor felmértek 30 jelentős szennyezési ügyet. Kértek is adatokat a Baranya megyei kormányhivataltól, ám a hatóság - mint Simon Gergely, a szervezet regionális vegyianyag-szakértője az InfoRádiónak elmondta - valamilyen okból megtagadta az adatközlést.

Először az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordultak, majd az állásfoglalás kikérése után mentek bíróságra az ügyben, ahol jogerősen a Greenpeace-nek adtak igazat, megkapták az adatokat.

"Kiderült, hogy igen jelentős szennyezés van Garé térségében és Hidasnál, különösen az előbbi területen.

A kiperelt adatokból látszik, egy 2015-ös mérés során a talajra megadott határérték több mint 28 ezerszeresét találták halogénezett aromás szénhidrogénekből.

Rákkeltő mérgek 5-10 ezerszeresét tartalmazza a talaj is és a talajvíz is. Ez szennyezi Bonyhád vízbázisát, illetve 200 méterre van a tározótól a Bosta-patak, amire szintén veszélyes" - mutatott rá Simon Gergely.

Külön felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon mérgező, rákkeltő dioxinok jelenlétét a jegyzőkönyvek szerint nem is mérték a talajvízben mostanában, de ezek létére korábbi mérések már utaltak.

A terület megtisztítását Garé esetében már 1994-ben elrendelték, 2002-ben pedig a hidasi telep esetében is. Közben viszont csődbe ment a Budapesti Vegyiművek is - hátrahagyva például a budapesti Illatos úti és a Kén utcai szennyezett telepet is.

A cég tehát nem tudta ezirányú kötelezettségeit teljesíteni, pedig több milliárdos kármentesítésre volna szükség. Ilyen kiemelt szennyezés esetén a helyi kormányhivatalnak nincs lehetősége megkezdeni a kármentesítést. E folyamat megindulását az Agrárminisztérium tudná kezdeményezni, valamint kormánydöntés kellene a szükséges pénzalapok biztosításáról.

Folyamatosan bírságolják a bedőlt céget

A Baranya megyei Kormányhivatal az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy "a Budapesti Vegyiművek Zrt.-nek a tevékenysége által a Garéban bekövetkezett talaj- és talajvízszennyezés megszüntetéséről 2005. június 30. napjáig, a Hidason előidézett talajszennyezés megszüntetéséről 2007. október 31. napjáig, a talajvízszennyezés megszüntetéséről 2011. január 31. napjáig kellett volna gondoskodnia, az eredményes beavatkozást igazoló kármentesítési záródokumentációt azonban a mai napig nem nyújtotta be a környezetvédelmi hatósághoz.

A Baranya Megyei Kormányhivatal a kármentesítés elvégzését végrehajtási eljárás keretében, emelt összegű eljárási bírságok folyamatos kiszabásával próbálja kikényszeríteni.

Amennyiben a kármentesítés a kötelezettel szembeni felszámolási eljárás alatt nem fejeződik be – a Zrt. jogutód nélküli megszűnése esetén – a Kormány döntésétől függően állami kármentesítés keretében számolható fel a szennyezés" - közölte a megyei kormányhivatal.

A zöldombudsman közben törvényjavaslattal élt arra vonatkozóan, hogy

a veszélyes anyagokkal dolgozó vállalatok vállaljanak valamilyen formában garanciát,

hogy az esetleges balesetek előfordulásakor ne az állam forintmilliárdjaira kelljen várni.