Lovász László elnök a köztestület rendkívül közgyűlése utáni sajtótájékoztatón egyebek között arról beszélt, hogy Palkovics László miniszter jelenleg a 2019. első negyedévi teljes finanszírozás mintegy felét, a béreken felüli, dologi kiadásokra fordítható összeget visszatartja az ITM és az MTA közötti teljes megállapodás megszületéséig, arra hivatkozva, hogy egyébként az "akadémia nem csinálna semmit".

Ez a lépés Lovász László szerint méltatlan az akadémiához és a kormányhoz is.

Az MTA elnöke felidézta, hogy az Országgyűlés által elfogadott 2019. évi költségvetési törvény a Akadémia korábbi költségvetésének mintegy kétharmadát, közte a kutatóhálózat fenntartásával kapcsolatos forrásokat a Palkovics László vezette minisztériumhoz irányította át. Lovász László hangsúlyozta azt is:

a közgyűlés elvárja, hogy az átvilágítás próbáját kiálló akadémiai kutatóintézetek alapfinanszírozása hosszú távra biztosított legyen.

Az átvilágítást az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága végzi el március 31-ig, amelynek hét tagját az akadémia, hét tagját pedig az ITM delegálja - mondta az elnök.

A rendkívüli közgyűlés emellett nagy többséggel elfogadta Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában című dokumentumot is, amely szerint lényeges változtatás csak akkor fogadható el az akadémiai kutatóhálózatban, ha azt a magyar tudományosság érdekeit szem előtt tartó alapos elemzés támasztja alá.

Lovász László: nem az MTA élezte ki a viszonyt

Az MTA elnöke nagyon sajnálja, hogy Palkovics László távolmaradásával nem méltatta az akadémia legfőbb döntéshozó szervét, a közgyűlést arra, hogy közvetlenül is bemutassa elképzeléseit. Lovász László úgy véli, hogy nem az MTA élezte ki a viszonyt a kormánnyal, és hamis az a vád, amely szerint az akadémiai kutatóhálózat nem elég hatékony. Mint mondta,

ha a eredményességet a finanszírozás nagysága függvényében vizsgáljuk, az MTA kutatóhálózata Európa leghatékonyabbjai közé tartozik.

Kitérve a többször elhangzott vádra, amely szerint az MTA politizál, Lovász László úgy fogalmazott: az akadémiának kötelessége, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon és olyan tudományos eredményeket közvetítsen a döntéshozók felé például a környezetvédelem terén, amelyek hatással lehetnek szakpolitikai döntésekre. Az MTA kutatói pedig szabadon fejthetik ki a véleményüket és nyilatkozhatnak magánemberként politikai kérdésekről is.

Palkovics László: nem intézetet kell finanszírozni, hanem a kiváló kutatókat

Az MTA rendkívüli közgyűlésével egyidőben tartott sajtótájékoztatót Palkobics László innovációs és technológiai miniszter, aki azzal indokolta távolmaradását az Akadémia tanácskozásától, hogy

a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek szerinte méltatlanok az akadémia közgyűléséhez.

"Ezek egyrészt tájékoztató, az eddigi tárgyalások eredményeit összefoglaló, a sajtóban is megjelent anyagok, másrészt az MTA elképzeléseit tartalmazza, de a közgyűlés nem munkaszervezet, ezek az anyagok nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az akadémia köztestületét terhelni kellene" - vélekedett Palkovics László.

A miniszter hangsúlyozta, a kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését. Hozzátette: a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön, a működési költségeket pedig az akadémia biztosítja. A miniszter azt is kiemelte, hogy a jövő év elején kiírják az új pályázatokat a kutatócsoportok finanszírozására és ezek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak.

"Az akadémia költségvetése 64 milliárd forint, ebből mindössze 17 milliárd a kutatás egy bizonyos támogatása, az akadémián megvannak a források a dologi költségek fedezésére a következő néhány hónapra"

- tette hozzá a miniszter.

Palkovics László ugyanakkor hangsúlyozta, "úgy gondoljuk, hogy nem intézetet kell finanszírozni, hanem a kiváló kutatókat szabad, sőt kell." Szerinte a folyamatok, amelyek elindultak, semmifajta viszonyban nincsenek az akadémia függetlenségével, köztestületével, az MTA köztestületének minden jogosultsága sérthetetlen, azt az Alaptörvény garantálja, viszont kutatóintézet-hálózatára ugyanúgy vonatkoznak az említett elvárások.

Február végéig várják a javaslatokat

Palkovics László arról is beszélt, hogy a kormány megpróbál segítséget nyújtani az MTA-nak a rendszer átalakításához, ezért jött létre az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, amelynek 14 tagjából hetet az akadémia, hetet pedig a kormány delegált. "Azt várja a kormány az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottságától (a 14 fős testületbe hét tagot az Akadémia, hetet pedig a kormány delegált), hogy február végéig tegyen javaslatot arra, milyen formában gondolja működtetni az akadémia az elkövetkező időszakban kutatóintézeti hálózatát.

"Ennek lehet olyan eleme, hogy bizonyos kutatócsoportokat nem kíván tovább működtetni, együttműködhet más intézményekkel és be is zárhat kutatóintézeteket"

- beszélt a részletekről a miniszter.

Kérdésekre válaszolva Palkovics László elmondta: a rendkívüli közgyűlés előtt, hétfőn délután személyesen találkozott Lovász Lászlóval, az MTA elnökével és a beszélgetés után bizakodva álltak fel, aztán változott a helyzet.