295 beadott pályázatból három lépcsős bírálati folyamatban 27 győztest hirdetett az Európai Kutatási Tanács. Lovász László MTA-elnök, matematikus, a projekt egyik vezető kutatója az InfoRádiónak elmondta, pár éve publikált egy új monográfiát, amely egy új matematikai elméletet dolgozott ki nagyon nagy hálózatok elméletének leírására. Közben Barabási Albert-László és munkatársai a hálózatokat gyakorlatiasabb oldalról vizsgálták, vagyis konkrét hálózatok tulajdonságait vettek górcső alá. A harmadik társ egy prágai professzor, Jaroslav Nešetřil, aki a matematikai logika és az algebra eszközeit fejlesztette, hogy a nagyon nagy hálózatokat vizsgálja.

Lovász László elmondta, mindhárman publikáltak egy-egy monográfiát, és amikor megismerték egymást, akkor vetődött fel, hogy egyesítsék a meglévő tudásukat. A projekt célja a dinamikusan változó hálózatok matematikai modelljének kidolgozása.

"A való világban lévő hálózatok problémáiból kiindulva, de a matematika módszereivel kell eredményt elérni. A dinamikusan változó hálózatok elmélete nincs kidolgozva, de a statikus hálózatok leírásában már komoly eredmények vannak"

- mondta az Akadémia elnöke, és a statikus hálózatokra példaként említette a közlekedési hálózatot, a rajta haladó forgalom viszont már dinamikus hálózat.

"Amikor egy hálózaton dinamikát vizsgálunk, az megnehezíti a problémákat" - tette hozzá, de ezt szeretnék most majd általánosabban, elméletben megközelíteni.

Barabási Albert-László szerint ha sikerül a változó hálózatok matematikai modelljét kidolgozni, az paradigmaváltást jelent a tudományban. Lovász László ehhez hozzátette, a hálózatok matematikai leírásához más modellek szükségesek, mint amit a differenciál- és integrálszámítások nyújtani tudnak. Szerinte a tudományok, amikor a felvilágosodás korában kialakultak, hatalmas matematikai eszköztárat is kifejlesztettek.

"Ezek az eszközök nagyon jól leírják egy-egy elem tulajdonságait, mozgását, változását, de amikor egy elem hálózatban történő mozgását vizsgálják, akkor nem a hagyományos eszközök alkalmasak, hanem a hálózat, amire az analízis kiegészítőjeként tekintenek" - mondta Lovász László, és jelezte, a nehézség, hogy

a hálózat a "nyelvet" jelenti, nem ad eszközöket a matematikusok kezébe, de a kutatók most mégis ebbe az irányba indulnak el.

Lovász László elmondta, az alapkutatás eredménye, a kidolgozott matematikai algoritmusok a későbbiekben a tudományos élet számos pontján alkalmazhatók lesznek, így az agykutatásban, a szociológiában, a médiakutatásban, a fertőző betegségek terjedésének vizsgálatában, az ökológiai hálózatok elemzésében csakúgy, mint a közlekedéstudományban vagy az informatikában, és mindazon területeken, ahol a dinamikusan változó óráshálózatok strukturálják az életet.