Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete, valamint a Lánchíd a főváros V. kerületében.  MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Jászai Csaba

Negyvenöt milliárdra pályáztak, de 27 milliárdos a keret

Lejárt a határidő, ameddig pályázni lehetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium tudományfinanszírozási programjára. A keretösszegnél jóval nagyobb igényt nyújtottak be az intézmények, akadémiai kutatóhálózat nincs köztük.

Ötvenegy intézmény nyújtott be támogatási igényt a február végén lejárt határidőig a Tématerületi Kiválósági Programra - derül ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közleményéből. A pályázók összesen mintegy 45 milliárd forintot igényeltek, a program keretösszege 27 milliárd forint.

A közlemény szerint a Tématerületi Kiválósági Program elsődleges célja a felsőoktatási intézmények, az állam által alapított kutatóintézetek és az akadémiai kutatóintézetek hatékony és eredményes szakmai munkájának megalapozása, illetve az ehhez szükséges támogatási rendszer kialakítása. A szakmai kiválóságra építő célzott forrásallokáció kiszámítható és fenntartható finanszírozási keretfeltételeket kíván biztosítani az intézmények számára - áll a hivatal közleményében.

Korábbi sajtóhírek szerint

az egyetemi és az állami kutatóhálózatok beadták pályázataikat, az akadémiai kutatóhálózatok azonban nem.

A MTA állásfoglalása szerint azért,

mert a 27 milliárd forintos keretösszegből szerintük 17 milliárd forint a kutatóhálózatok alapfinanszírozására az állami költségvetésbe foglalt támogatás,

amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év eleje óta nem fizet ki az érintetteknek.

Lovász László, az MTA elnöke és az intézmény elnöksége korábban ahhoz a feltételhez kötötte a pályázatok benyújtását, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter írásos garanciát adjon a törvényileg előírt alapfinanszírozás biztosítására, ám ez sajtóhírek szerint a pályázati határidő lejártáig nem történt meg, így az akadémiai kutatóhálózatok nem adták be pályázataikat. Munkájukat továbbra is az MTA tartalékaiból finanszírozzák.

Közben kedden elfogadta az Országgyűlés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot. A döntésről, amely nemcsak a Budapesti Corvinus Egyetem, hanem a Magyar Tudományos Akadémia további működését és jövőjét is érintheti, itt írtunk bővebben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×