Az ülés témája a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a MTA-ról szóló törvény módosítási javaslata volt. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is.

Palkovics László a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az erőforrások jobb felhasználása, az eredményesség érdekében erőteljesebb koordinációra van szükség. Azokra a társadalmi, gazdasági, műszaki kihívásokra, amelyek a közösség előtt állnak, közösen kell egységes megoldást találnia a tudománynak, az innováció képviselőinek - tette hozzá. Így a kutatásokra szánt forrásokat egy helyen tervezzük - fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy a tárgyalásokat hétfőn folytatják.

Nem fog sérülni a az MTA autonómiája

- hangsúlyozta újságírói kérdésre Palkovics László, aki szerint a kormány célja biztosítani azt, hogy a kutatásra szánt források a leghatékonyabb módon hasznosulhassanak a jövőben.

Kiemelte: meg kell határozni azokat a kutatási területeket, amelyeket kiemelten kell kezelni a források elosztásakor, ehhez egy MTA-val közös, tudós emberekből, akadémikusokból, egyetemi rektorokból álló munkacsoport felállítására tett javaslatot.

A miniszter szerint a költségvetési törvénytervezet technikai jellegű, az MTA továbbra is maga működtetheti az intézményeit, és maga döntheti el, hogy az egyes területekre szánt forrásait hogyan bontja le projektekre, kutatóintézetekre és kutatókra. "A kormány ebbe nem kíván beleszólni" - fűzte hozzá Palkovics László, aki szerint nem fog csökkeni a tudományos kutatásokra szánt állami pénz.

Lovász László úgy fogalmazott, az akadémia nem vitatkozik azzal, hogy egységes legyen a koordináció a kutatásokra szánt források elosztásánál. Azonban a tárgyalásokon

szeretnének garanciát kapni arra, hogy az akadémia függetlensége nem fog csorbulni a jövőben sem,

például egy esetleges miniszterváltás esetén.

Közleményében az MTA jelezte, hogy a jövő évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése testülettel való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé - többek között ezt szavazta meg 100 százalékos egyetértésben az elnökég rendkívüli ülésén. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői.

Az MTA támogatja a kormányzat hatékonyabb innovációs és tudománypolitika kialakítását célzó törekvéseit. Mint írják, az Innovációs és Technológiai Minisztérium június 12-én érkeztetett elektronikus levélben kérte az MTA-törvény módosításának véleményezésére, irreálisan rövid határidejű válaszadással.

A közlemény szerint a kapott javaslat olyan kormányzati kezdeményezést készít elő, amely az MTA kutatóhálózatának működését érintően a kutatás-fejlesztési forrásokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetési fejezetébe utalja.

A Pénzügyminisztériumból június 13-án megküldött új költségvetési keretszám szerint 2019-ben az összesen kb. 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint kerülne át a tárcához.

A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz.

Az MTA-val előre nem egyeztetett módosítás tervezete kétségtelenül és alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működésének feltételeit. A Vezetői Kollégium június 12-i ülésén határozott álláspontot képviselő határozatot fogadott el, amelyet Lovász László, az MTA elnöke Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a kormány tagjaihoz is eljuttatott.

Az MTA elnöke a következő elnökségi ülésen, június 26-án számol be a tárgyalásokról az elnökségnek.

Az MTA vezetői és vezető testületei rendelkezésre állnak olyan együttműködés kidolgozására, mely az Innovációs és Technológiai Minisztérium kormányzati koncepciójába illeszkedik, de nem sérti az MTA integritását.