Infostart.hu
eur:
377.94
usd:
319.83
bux:
129887.5
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Felsorakoznak a versenyzők a Forma-1-es Magyar Nagydíj időmérő edzése előtt a mogyoródi Hungaroringen 2018. július 28-án.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

A Hungaroring ügyében a mogyoródiaknak adott igazat az Alkotmánybíróság

Az egészséges környezethez való jog megsértése miatt megsemmisített egy autóverseny-pályákra vonatkozó, a zajterhelés aránytalan növelését megengedő szabályozást az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatával.

A Hungaroringgel kapcsolatban zajterhelés miatt rendes bíróság előtt indítottak pert a Mogyoródon nemzetközi - többek között a Formula-1 Magyar Nagydíjnak is otthont adó - versenypályát üzemeltető állami tulajdonú gazdasági társaság ellen. A pálya zajkibocsátása ellen évek óta tiltakoznak a Mogyoródon élők. A Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben új zajvédelmi rendeletet hozott, amivel jogszerűvé tették a Hungaroring addig szabálytalannak számító zajkibocsátását. Az Index felidézte: úgy vélték, hogy műszakilag nem lehet megoldani a zajszint határérték alatt tartását.

Az ügyben per indult, mely során az eljáró bíró az Ab-hez fordult a módosított zajvédelmi rendelet alkotmányossági vizsgálata érdekében, ugyanis a módosítás nyomán a zajterhelési határérték lényegesen emelkedett.

Az egészséges környezethez való jog fontosabb az Ab szerint

Az Ab normakontroll hatáskörében eljárva vizsgálta a zajvédelmi szabályok alkotmányosságát és rámutatott arra: az alaptörvény szerint az egészséges környezethez való jog részét képezi, hogy a környezetvédelem egyszer már elért védelmi szintje ne csökkenjen. A támadott szabályozás azonban e téren összességében visszalépést jelent, ugyanis a zajkibocsátóra vonatkozó szigorúbb előírásokkal együtt sem ellentételezi megfelelően a lényegesen magasabb zajszint lehetőségét.

Különösen nem ellensúlyozza a felmentéssel érintett napokra vonatkozó emelt értékeket, amelyek jóval magasabbak, mint az általános szabályok, és amelyek megszakítás nélkül akár 40 napig is tarthatnak.

Az Alkotmánybíróság kitért arra is, hogy bár a nemzetközi versenypálya működése kedvezően hat a turizmusra, az autósportra, Magyarország hazai és nemzetközi megítélésére, és hasznos nemzetgazdasági hozadéka például az adóbevételek növekedése, így tehát a működése közérdek, még erre hivatkozással sem igazolható a már elért védelmi szintről történő visszalépés, jelen esetben az, hogy a rendelet módosításával a környező települések lakosságának nagyobb zajterhelést kell elviselnie a korábbiakhoz képest.

Az Ab vizsgálta azt is, hogy a versenypálya működtetésével összefüggő vállalkozáshoz való alapjoggal igazolható-e a védelmi szint csökkentése. A testület szerint bár ebben az összefüggésben szükséges lehet a visszalépés, hiszen a versenyek rendszerint magas zajkibocsátással járnak, ez jelen esetben nem arányos.

A jogalkotó ugyanis nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközök közül választott, hanem egy azokon aránytalanul túlterjeszkedő megoldást intézményesített.

A nemzetközi versenypálya működtetése nem követeli meg, hogy az év minden napján az 50 decibeles általános határértéknél 5 decibellel magasabb, a felmentési időszakban pedig akár 40 napon keresztül folyamatosan jóval magasabb - 65-70 decibel - lehessen a zajkibocsátás.

Mindezek alapján az Ab 2018. december 31-i hatállyal megsemmisítette a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zajra vonatkozó speciális szabályokat, az erre vonatkozó miniszteri rendelet egyes rendelkezéseit.

Ugyanakkor leszögezte:

az érintett versenypályák a mindenkor hatályos jogi szabályozás keretei között ezután is működtethetők, az alkotmánybírósági határozatból nem következik funkcionalitásuk elvesztése.

A döntéshez a 15 tagú testületből különvéleményt fűzött Juhász Imre, Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András alkotmánybíró.

A határozat teljes szövege és adatlapja az Ab honlapján megtekinthető.

Címlapról ajánljuk
Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság
aréna

Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság

Nagyon sok áltudományos hír terjed az oltásokkal kapcsolatban. Nem az elbizonytalanodó emberekre, szülőkre kell haragudni, ebben a világban nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre bizonyos történetekkel – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hozzátette: a pandémiás fáradtság még mindig jelen van az emberekben, és árt az influenza elleni küzdelemnek is.

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

2026 januárjában 2300-nál is több elektromos autó kapott zöld rendszámot Magyarországon, ami decemberhez képest 18,5%-os visszaesést, azonban tavaly januárhoz képest 20,4%-os növekedést mutat. A Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a tisztán elektromos gépkocsik száma közel 103 900 volt a múlt hónap végén. Tavaly 44%-kal 101 534-re nőtt az ilyen gépjárművek száma, ami több mint tizenháromszoros növekedés 2020 januárjához és majdnem huszonháromszoros növekedés 2019 januárjához képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×