eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Római-part 2017. június 20-án.
Nyitókép: Kovács Tamás

Újabb népszavazási kezdeményezést hitelesítettek a Római-part ügyében

Ez egy éven belül a harmadik próbálkozás, amelyben a budapestiek véleményét kérnék ki a Római-partra tervezett gátról. A korábbiakból nem lett semmi.

A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint ismét hitelesített a Kúria egy a Római-partra vonatkozó népszavazási kérdést. A kérdésfeltevés így szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi-öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?

A hivatal szerint "mivel az Aranyhegyi-árok védműve épülhet, de attól függetlenül is, Budapest főpolgármestere és városvezetése a Kúria döntését határozott megkönnyebbüléssel fogadta."

A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) augusztus 13-án hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?". Az FVB megállapította, hogy a kérdés a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozik, nem ütközik tiltott tárgykörbe és megfelel az egyértelműség követelményének.

Az FVB döntését a Kúria előtt megtámadták, arra hivatkozva, hogy a nyomvonal kijelölését magasabb szintű jogszabályok befolyásolják, valamint, hogy a fővárosi választópolgároknak a szükséges műszaki, árvízvédelmi ismeretek hiányában kellene döntést hozniuk.

A Kúria azonban kedden hozott végzésében a hitelesítő határozatot helybenhagyta.

A Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2017-ben a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye, az Országos Vízügyi Főigazgatóság állásfoglalása, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összehasonlító szakértői értékelése alapján döntött úgy, hogy a Csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg. A kérdés szakmai jellege ezért nem lehet a hitelesítés akadálya.

A harmadik kezdeményezés

A Római-partról először 2017 októberben hitelesítettek népszavazási kérdést, akkor arra kérdeztek rá, hogy a választópolgárok egyetértenek-e a főváros döntésével, amely szerint közvetlenül a partélre építettek volna mobilgátat. Ennek hatására a főváros visszavonta ezt a határozatot.

Ezután 2018 áprilisában egy magánszemély nyújtott be kérdést (Akarja-e, hogy a Duna budapesti, római-parti szakaszán a parti sávban mobil árvízvédelmi gát épüljön?), de ez a kezdeményezés elhalt.

A mostani kezdeményezés a harmadik a mobilgátas ügy történetében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×