Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Római-part 2017. június 20-án.
Nyitókép: Kovács Tamás

Újabb népszavazási kezdeményezést hitelesítettek a Római-part ügyében

Ez egy éven belül a harmadik próbálkozás, amelyben a budapestiek véleményét kérnék ki a Római-partra tervezett gátról. A korábbiakból nem lett semmi.

A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint ismét hitelesített a Kúria egy a Római-partra vonatkozó népszavazási kérdést. A kérdésfeltevés így szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi-öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út - Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?

A hivatal szerint "mivel az Aranyhegyi-árok védműve épülhet, de attól függetlenül is, Budapest főpolgármestere és városvezetése a Kúria döntését határozott megkönnyebbüléssel fogadta."

A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) augusztus 13-án hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?". Az FVB megállapította, hogy a kérdés a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozik, nem ütközik tiltott tárgykörbe és megfelel az egyértelműség követelményének.

Az FVB döntését a Kúria előtt megtámadták, arra hivatkozva, hogy a nyomvonal kijelölését magasabb szintű jogszabályok befolyásolják, valamint, hogy a fővárosi választópolgároknak a szükséges műszaki, árvízvédelmi ismeretek hiányában kellene döntést hozniuk.

A Kúria azonban kedden hozott végzésében a hitelesítő határozatot helybenhagyta.

A Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2017-ben a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye, az Országos Vízügyi Főigazgatóság állásfoglalása, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összehasonlító szakértői értékelése alapján döntött úgy, hogy a Csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg. A kérdés szakmai jellege ezért nem lehet a hitelesítés akadálya.

A harmadik kezdeményezés

A Római-partról először 2017 októberben hitelesítettek népszavazási kérdést, akkor arra kérdeztek rá, hogy a választópolgárok egyetértenek-e a főváros döntésével, amely szerint közvetlenül a partélre építettek volna mobilgátat. Ennek hatására a főváros visszavonta ezt a határozatot.

Ezután 2018 áprilisában egy magánszemély nyújtott be kérdést (Akarja-e, hogy a Duna budapesti, római-parti szakaszán a parti sávban mobil árvízvédelmi gát épüljön?), de ez a kezdeményezés elhalt.

A mostani kezdeményezés a harmadik a mobilgátas ügy történetében.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×