A Nemzeti Pedagógus Kar szerint már most is érzékelhető a hatása, de hosszabb távon még komolyabb gondok lehetnek abból, ha a rendszer nem figyel arra, hogy milyen mennyiségben és minőségben kerülnek ki pedagógus hallgatók a felsőoktatásból.

A kezdő pedagógusoknak különböző módon próbálnak segíteni - ösztöndíj, lakhatási támogatás -, de ez nem elég, összességében a pedagógus béreket kellene közelíteni a diplomás bérekhez.

Ha nem így lesz, akkor továbbra is kevesebben jelentkeznek, mint amennyire szükség lenne, és több pályaelhagyó lesz

- vélekedett Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a feladatellátáshoz nemcsak pályakezdőkre lenne szükség, hanem azokra

a nyugdíjas kollégákra is, akik még az erejüknél fogva képesek és szeretnének is a rendszerben - ha nem is teljes óraszámban, de részmunkaidőben - foglalkozásokat vezetni.

Horváth Péter szerint ez is enyhítheti a gondot, de ehhez könnyebbé kellene tenni az eljárási rendet, hogy a pályán maradhassanak.

Sokszor nem fizetik ki a pedagógusoknak a túlórákat

A túlóra rendszere elég bonyolult, hiszen a pedagógus munkaidő több részre bontható, és hogy ebbe az időkeretbe milyen feladatokat rendel el a munkáltató - fejtette ki a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Mint mondta,

a jogszabályok alapján járó túlórákat mindenképp ki kell fizetni, ha nem fizetik ki, akkor a fenntartó jogszabálysértést követ el. Ilyen esetekben érdemes lépéseket tenni a munkavállalónak.

A Nemzeti Pedagógus Kar nem követel, hanem segít

A Nemzeti Pedagógus Kar háttéranyagaival próbál segíteni a döntéshozóknak - mondta a Horváth Péter, a kar elnöke a 2018-19-es tanévkezdő helyzetértékelést ismertető sajtótájékoztatón - írja az MTI. A kar honlapján is elérhető 24 oldalas dokumentum 11 témakörben értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét és fogalmaz meg javaslatokat. Az egyes témakörökben folyamatosan készülnek a részletes, adatokkal alátámasztott elemzések, javaslatcsomagok.

A kar elnöke a pedagógusok helyzetéről szólva elmondta: magas a pályaelhagyók aránya és elöregedett a tanári kar. Ennek lehetséges következménye, hogy

az összesen mintegy 160 ezer magyarországi pedagógusból a következő öt évben mintegy 15 ezren, a rá következő 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba,

tehát 15 év alatt akár 60-70 ezren távozhatnak, ami már a tanárok több mint 40 százaléka.

Az elnök szerint az első ötéves létszámveszteséget az egyetemekről érkező fiatal tanárokkal még úgy ahogy lehetne pótolni, ha mind a pályán maradnának, de a pedagógusdiplomát szerzők kevesebb mint fele lesz tartósan tanár. A rá következő 10 év létszámproblémáinak megoldása azonban még ennyire sem látszik.

A 2013-as pedagógus életpályamodell megalkotásakor úgy tűnt, tartós megoldás született, felzárkóznak a tanári fizetések, ám ez a folyamat hamar megszakadt.

Európában a pedagógusfizetés a diplomás átlagbér 87 százaléka, Magyarországon még a 70 százaléka sem. Az elmaradás különösen a férfi tanároknál súlyos. A jelenlegi kezdő fizetések nem vonzóak

- mutatott rá Horváth Péter.