eur:
394.8
usd:
371.25
bux:
65745.42
2024. április 16. kedd Csongor
Nyitókép: Pexels.com

Átfogó kutatás készült a magyar oktatás megítéléséről

Az oktatás helyzete hazánk második legnagyobb problémája - állítja a Publicus Intézet - a Vasárnapi Hírek megbízásából készített - kutatása, amely szerint a többség pártállástól függetlenül túlzásnak tartja a tananyag mennyiségét. Azt is megkérdezték, hogy miként lehetne emelni az oktatás színvonalát.

A reprezentatív közvéleménykutatás augusztus 10. és 17. között 998 fő megkérdezésével készült.

A megkérdezettek az oktatás helyzetét látják hazánk második legnagyobb problémájának (19 százalék), az egészségügy helyzete (32 után); megelőzve az alacsony bérek (12 százalék), az elszegényedés (8 százalék), a munkaerőhiány (8 százalék) problémáját, és a menekülthelyzetet (7 százalék).

Az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal 38 százalék elégedetlen, 37 százalék elégedett, azonban az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében többségben vannak az elégedetlenek (MSZP: 65, Jobbik: 63, egyéb párt: 57 százalék), egyedül a Fidesz szavazók gondolják máshogy: 56 százalékuk elégedett, negyedük (24 százalék) nem.

A válaszadók fele (50 százalék) szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, míg mindössze negyedük (28 százalék) szerint inkább javult. Itt is a Fidesz szavazók azok, akik másként gondolkodnak, körükben többségben vannak (58 százalék) azok, akik szerint javultak az állapotok az állami oktatásban, míg a többi párt szavazói és a bizonytalanok szerint inkább romlottak (MSZP 60, Jobbik 67, egyéb párt: 74, bizonytalan 56 százalék). Továbbá, minél nagyobb településen lakik valaki, annál kevésbé gondolja úgy, hogy javult az állami oktatás állapota.

A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede (25 százalék) szerint épp megfelelő, míg mindössze 7 százalék említi azt, hogy túl kevés. Ebben a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de azok között, akiknek van iskoláskorú gyermeke vagy unokája, többen vannak, akik úgy látják, hogy túl sok a tananyag (61 százalék), mint akinek nincs (49 százalék).

Minden párt támogatói szerint túl sok a tananyag, leginkább az MSZP szavazók (74 százalék), a Jobbik szavazók (65 százalék), és az egyéb pártok szavazói (57 százalék) gondolják így, némileg kevésbé gondolják eképpen a Fidesz szavazók (54 százalék), és a bizonytalanok (52 százalék), de még körükben is egyértelmű többségben van ez a vélemény.

A válaszadók többsége (54 százalék) szerint több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán a megkérdezettek 15 százaléka gondolja ezt fordítva, azaz, hogy több lexikális tudást, nagyobb műveltséganyagot kellene elsajátítani a gyermekeknek.

Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, azonban leginkább a diplomások, az egyéb pártok szavazói (71-71 százalék), az érettségivel rendelkezők (62 százalék), a Jobbik, az MSZP szavazók és a bizonytalanok (58, 51, és 54 százalék), akik szerint a készségekből többet kellene adnia az iskoláknak.

Milyen a gyerekek leterheltsége?

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, míg kétharmaduk (66 százalék) szerint a tanárok is túlterheltek.

Mindkét kérdésben hasonlóan gondolkodik minden vizsgált társadalmi csoport. A diákok leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók, valamint az iskoláskorú gyerekeket nevelők szerint túlterheltek (91, 86 és 77 százalék), de még a Fidesz szavazók és a bizonytalanok körében is 71 és 72 százalék így gondolkodik.

A pedagógusok túlterheltségét leginkább az egyéb pártok, az MSZP szavazói, illetve a fiatalabbak látják leginkább problémának (79, 78 és 75 százalék), de még a Fidesz szavazók, és a bizonytalanok körében is majd’ kétharmad így látja (62 és 63 százalék).

A pedagógusok fizetése

A megkérdezettek többsége szerint a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál (40 százalék), míg negyedük szerint éppen megfelelő (28 százalék), mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy magasabb az elvárhatónál.

Leginkább az egyéb pártok szavazói, a 30 évnél fiatalabbak, valamint a diplomások (73, 60, 59 százalék) gondolkodnak így. Mindössze két társadalmi csoportban vannak többségben, ahol nincs többsége annak a véleménynek, hogy a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál: a Fidesz szavazók és a 45-59 évesek körében (27 és 32 százalék). Ezekben a csoportokban úgy gondolják, hogy a pedagógusok fizetése megfelelő. Minden tíz Fidesz szavazóból egy (11 százalék) úgy gondolja, hogy túl magas a pedagógusok fizetése.

Hogy lehetne magasabb a színvonal?

A válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy látja, hogy úgy érhető el magasabb színvonal az oktatásban, hogy az iskolás és a tanárok minél inkább önállóan dönthetnek a tananyagról és az oktatási módszerekről. Ezzel szemben a megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint akkor magasabb az oktatás színvonala, hogy központilag meghatározott egységes tananyag és módszerek alapján zajlik az oktatás.

Minden vizsgált társadalmi csoport szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság a célravezetőbb, a központosítást leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók, valamint a szakmunkás végzettségűek látják jobb módszernek, de ő esetükben is egyharmados az arány (31, 31 és 35 százalék).

A válaszadók majd’ kétharmada (58 százalék) nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok csak korlátozott számú tankönyv közül választhatnak, míg csupán negyedük (26 százalék) helyesli ezt.

A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben (41-41 százalék), de az összes többi vizsgált társadalmi csoport, leginkább az egyéb pártok szavazói, az érettségivel és diplomával rendelkezők (89, 68, 66 százalék) helytelenítik a tankönyvválasztás korlátozását.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (53 százalék) szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős, míg mindössze 3 százalék tartja felelősnek az iskolákat, tanárokat. Ebben minden vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók is eképpen gondolkodnak.

Tíz olyan szülőből négy (37 százalék), akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rendőrök vetettek véget a brüsszeli konferenciának, amelyen Orbán Viktor is beszédet mondana

Az első napon leállíttatta a belga rendőrség a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciáját Brüsszelben. A helyi jelentések szerint a rendezvény folytatódik, de új vendégeket már nem engednek be. A hatóságok a délutánra meghirdetett ellentüntetésre hivatkozva akarják beszüntetni a konferenciát, amelyet korábban már két brüsszeli helyszín is elutasított.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.16. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a földeken fáj, hogy nem iszunk eleget

Már a földeken fáj, hogy nem iszunk eleget

Már a legjobb hazai borvidékeken is egyre gyakoribb látvány, hogy megműveletlenül hagyják szőlőiket a gazdák. Ez nemcsak szomorú látlelet a szektor állapotáról, de kifejezetten veszélyes is, mivel a nem gondozott szőlőtől néhány év után érdemi termést nem lehet várni. A Portfolio Checklist mai adásában ezzel az egy témával foglalkoztunk, Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét egyebek mellett arról kérdeztük, hogy milyen piaci dinamikák vezettek a kialakult helyzethez, merre lenne a kiút, és hogy mi köze van ennek az egésznek az újvilági borokhoz. A Portfolio podcastjeiben kiemelten foglalkozunk a hazai borpiaccal, a Rókusfalvy Pál barmarketingért felelős kormánybiztossal készült interjúnk itt, Héja Csabával, az MBH Bank vezető elemzőjével készített adásunkat pedig itt érhető el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×