Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 14. szombat Bálint, Valentin
Magyarics Tamás, Magyarország írországi nagykövete beszédet mond az Antall József Tudásközpont által Az új világrend kül- és biztonságpolitikai kihívásai címmel rendezett tanácskozáson a Budapest Music Centerben 2013. december 4-én.
Nyitókép: Kovács Attila

Magyarics Tamás: nem Észak-Korea a nagy kérdés Kelet-Ázsiában

Nem tudni, lesz-e kereskedelmi konfliktus az Európai Unió és az Egyesült Államok között - mondta Magyarics Tamás külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ELTE egyetemi tanára szerint, ha az európai és az amerikai kereskedelmi kapcsolatok erősek maradnak, az európaiak nem kötnek megállapodásokat Kínával.

Semmiről sem döntöttek Donald Trump amerikai elnök és Jean-ClaudeJuncker, az Európai Bizottság elnökének washingtoni találkozóján – vélte a külpolitikai szakértő. Bár Jean-ClaudeJuncker

felajánlotta, hogy az európaiak több szóját és cseppfolyósított földgázt importálnak, de azt nem mondta meg, hogy ki.

A bizottság ugyanis nem vásárol, így az egyes tagállamokon múlik a nemzetközi kereskedelem – hangsúlyozta a szakértő. Magyarics Tamás hozzátette: a szója eddig is vám nélkül jöhetett Európába.

A külpolitikai szakértő szerint ráadásul Jean-Claude Juncker olyan ígéreteket tett Donald Trumpnak, amikre nincsen ráhatása beosztása miatt. Míg az Európai Bizottság elnöke nincs felhatalmazva arra, hogy egyes országokat felszólítson valamely amerikai exportcikk vásárlására, addig az amerikai elnöknek lenne lehetősége hasonló ígéretek teljesítésére – tette hozzá.

Magyarics Tamás az autóiparral összefüggésben arról beszélt, hogy addig nem emelnek vámokat ezen a területen, ameddig a tárgyalások tartanak. Az Amerika-szakértő szerint valójában már nem is a vámokról van szó, hiszen azok alacsony mértékűek. Mint mondta, a szójatermesztőket érintő szubvencióval a főként republikánus közép-nyugati farmereket szeretné elégedetté tenni a kormányzat a félidei választások előtt.

Az ELTE egyetemi tanára úgy látja, hogy a különböző szabályozások harmonizálása zajlik, a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség lényege is az Európai Unió és az Egyesület Államok közötti eltérő szabályozási rendszerek lebontása lett volna. Magyarics Tamás úgy fogalmazott, a lépések sokak szerint egyfajta „TTIP light”-szerű megállapodás felé mutatnak.

A külpolitikai szakértő az európai országok számára nyújtott kínai hitelekről azt mondta, hogy azokkal Kína több országban, például Görögországban is meg akarja változtatni a munkakörülményeket, és azokat az eredményeket, amelyeket az európai országok a jóléti kiadások és egyéb területeken elértek.

„A kérdés az, hogy ezeknek a hiteleknek van-e valamilyen ellentételezése”

– emelte ki az ELTE egyetemi tanára, aki hozzátette, az amerikaiak nem szeretnék, hogy az európaiak és az oroszok „meghitt viszonyban” legyenek Kínával. Magyarics Tamás szerint az is kérdéses, hogy az önálló stratégiákat egybe tudják-e valamilyen módon építeni. Úgy véli, sokat mondó, hogy az amerikaik növelik a NATO-jelenlétet Európában.

Az ELTE egyetemi tanára Észak-Korea és Amerika kapcsolatáról is beszélt. Elmondta, hogy a két ország vezetői a szingapúri találkozón kevés konkrétumban állapodtak meg. Észak-Korea ígéretet tett, hogy dolgozik majd a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén. A külpolitikai szakértő kiemelte: Dél-Koreában amerikai nukleáris fegyverek vannak.

„Nem Észak-Korea a nagy kérdés Kelet-Ázsiában, hanem Kína”

– tette hozzá. Magyarics Tamás úgy fogalmazott, hogy nem Amerika és Észak-Korea kétszereplős játékáról van szó, annak ugyanúgy része Kína is. Ha utóbbi levenné a kezét a kis kommunista államról, Észak-Korea és Oroszország nagy bajban lenne.

A külpolitikai szakértő hozzátette: Oroszországban több tízezer észak-koreai dolgozik, akik az ott megkeresett pénzzel nagymértékben segítik országuk költségvetését, amelyet Észak-Korea részben rakétafejlesztésre fordít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az évértékelőn: 2026 a győzelem éve lesz

Orbán Viktor az évértékelőn: 2026 a győzelem éve lesz

A huszonnyolcadik évértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A szuverenitás nemzeti érdekünk, és mi soha nem engedjük meg, hogy elvegyék a vétójogunkat – mondta. A miniszterelnök szerint „a Brüsszel–nagytőke–Tisza koalíció” háborúba akarja vinni az országot, hogy elvegyék az emberek pénzét. Amíg nemzeti kormány van, nem, nem és nem: nem küldünk fegyvereket, nem küldünk pénzt, és nem vihetik el a fiataljainkat a háborúba – mondta Orbán Viktor, aki szerint a 2026-os a győzelem éve lesz: a családoké, a fiataloké, Magyarországé és a Fidesz–KDNP-é.

Szakértő: nagyon szigorú a magyar szabályozás, ezért vonultak ki a kriptoóriások

Jelenleg is zajlik Magyarország ellen az EU által indított kötelezettségszegési eljárás a tavaly nyáron hatályba lépett új hazai szabályozás miatt, ami kötelezően előírja a validálási szolgáltatás igénybevételét a kriptováltáshoz. Szabó Dávid, a Decent Investments és a Hold Alapkezelő portfóliókezelője az InfoRádióban elmondta: az új magyar szabály miatt vonult ki hazánkból több nagy szolgáltató, de megvan rá az esély, hogy visszatérjenek, erre legalább két eljárási mód lehetséges.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×