Tarlós István nyilvánvalóvá tette, hogy Orbán Viktorral kell még egy utolsót beszélgetnie ahhoz, hogy választ adjon arra, újrázik-e, de hozzátette, hogy magánéleti tényezők, elsősorban a felesége véleménye is befolyásolja majd a döntésében.

Az élhetőség fontosabb a világvárosinál

Tarlós István azt mondta, egyetértés van a kormány és városvezetés között abban, hogy Budapestnek egy vonzó, meghatározó jelentőségű, közép-európai nagyvárossá kell válnia, az együttműködés pedig segíti a főváros fejlődését - mondta Tarlós István egy panelbeszélgetésen a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén.

Tarlós Istvánt nem fűtik olyan ambíciók, hogy Budapest világvárossá váljon, mint mondta, ennél sokkal fontosabbnak tartja, hogy a nemzet fővárosa élhető legyen. Ehhez kiváló természetei adottságai - a várost átszelő Duna, a gyógyvíz, a szigetek és a budai hegyek - mellett európai sajátosságai megőrzésére és megbízhatóan működő szolgáltatásokra is szükség van. Tarlós István a látványos fejlesztéseket is fontosnak nevezte, de műszaki emberként úgy véli, a működtetés és a város üzemeltetése mégis elsődleges fontosságú.

"Ha nem épül valahol ringlispíl, azt az emberek sajnálják, de túlélik. Ha nincs víz, vagy nem mennek a villamosok, az valamivel nagyobb baj, csak nehezen akarják megérteni azok, akik házmester-önkormányzatnak nevezik a városvezetést."

Tarlós István ezért elsődlegesnek nevezte a metró, és a Lánchíd felújítását, a vízművek részvényeinek visszaszerzésát, megelőzendő, hogy egy-egy stratégiai közszolgáltató vállalat körüli gondok kiszolgáltatottá tegyék a fővárost.

Baán László: Liget-Budapest a legnagyobb európai városfejlesztési projekt

A pódiumbeszélgetés másik előadójaként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget-Budapest Projekt miniszteri biztosa a várost egyedivé tevő kulturális értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, leszögezve: a régi megújítása és új értékek létrehozása folyamatos célja a kormánynak.

Szerinte az akkori elit ambíciója kellett ahhoz, hogy Budapest a kiegyezés utáni ötven évben Európa ékkövévé vált. A miniszteri biztos a legnagyobb európai városfejlesztési projektnek nevezte a Liget-Budapestet, ahol

az eltökéltség olyan értékeket teremt, amelyekre a következő nemzedékek büszkék lehetnek.

A projektet Tarlós István is védelmébe vette, a tüntetéseket egy frusztrált kisebbség indokolatlan tiltakozásának nevezte, hangsúlyozva, hogy a zöldterület aránya növekszik, Budapesten tízezer fát ültettek el három év alatt.

"Ha mindig, minden ellen tiltakoztak volna és mindig fákhoz, kerítésekhez, meg kotrókanálhoz láncolták volna magukat, akkor nem lenne Gundel, nem lenne Széchenyi-fürdő, nem lenne Vajdahunyad-vára, nem lenne közlekedési múzeum, nem lenne állatkert és így tovább. Ha egyszer a többség és a többség által választott kormány, vagy városvezetés valamit jónak tart, azt nagy többséggel megszavazza, azért azt nem lehet csinálni, hogy azért, mert kisebbségben vagyunk, azért dühöngünk, minden ellen tiltakozunk és ha nem az van, amit a kisebbség akar, akkor vége a demokráciának" - fakadt ki Tarlós István.