eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Trócsányi László igazságügyi miniszter (középen, háttal) expozét tart az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Csiszolt a javaslatokon a törvényalkotási bizottság

Az adótörvény-, az infótörvény, a magánélet védelméről valamint a gyülekezési jogról szóló törvények és a választási törvény módosításán is változtattak.

Egy, az adótörvény-változásokhoz elfogadott módosítás némileg növeli a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adóját, az indoklás szerint az európai uniós adóminimum elérése érdekében. Az emelések két lépcsőben valósulnak meg, első lépésben idén szeptembertől, második lépésben jövő januártól.

Egy elfogadott módosítás szerint a bevándorlási különadó kiterjedne a Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatására is.

Bevándorlást segítő tevékenységnek minősülne az annak előmozdítására irányuló oktatásszervezés is, és mindaz, ami a bevándorlást közvetve vagy közvetlenül elősegíti. Az elfogadott módosító javaslat tartalmazza még: ha a hatóság valótlannak minősíti a bevándorlási adóval kapcsolatos bevallást, határozatban kötelezi az érintett szervezetet a be nem vallott adó és annak 50 százalékát kitevő adóbírság megfizetésére.

Az adótörvény-módosítások tárgyalásakor a szocialisták kezdeményezték, hogy kapjon felszólalási jogot a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviselője a testület ülésén. Mivel a kormánypárti többség tartózkodott a szavazáson, az érdekképviseleti vezető nem kapott szót, az MSZP bizottsági tagjai pedig elhagyták az ülést. A testület Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkárának szóbeli kezdeményezésére megszavazta az információs önrendelkezési jogról szóló módosítás sarkalatossági záradékának elhagyását. Ezt megelőzően Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta, hogy hivatala támogatását élvezik az uniós GDPR-rendelkezésekhez kapcsolódó változtatások.

A magánélet védelméről szóló törvényjavaslaton is változtatásokat kezdeményezett a testület kormánypárti többsége. Ezek hangsúlyosabbá teszik a magánélet védelmét, egyértelműsítve, hogy

nem minősül közügynek egy közéleti szereplő magán- vagy családi életévek kapcsolatos tevékenység, adat. Egy új elem a magánszférát az interneten is fokozottabban védi,

kimondva, hogy a világhálón kizárólag magáncélból közölt személyes adat csak az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A gyülekezési jogról szóló törvénymódosításhoz elfogadott változtatás részletezi, ki követ el szabálysértést visszaélve a gyülekezési joggal.

A többi közt az, aki nem közterületre, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, de az is, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést, vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

A testület a választási törvények módosításához kapcsolódóan támogatott egy sarkalatos változtatást, amely az önkormányzati törvényt egészítené ki. Eszerint ha a jegyző a választási iroda vezetőjeként mulaszt vagy kötelezettséget szeg, a kormányhivatalnak fegyelmi eljárást kell indítania ellene. Ugyancsak elfogadták szocialista képviselők kezdeményezésére azt a javaslatot, amely

ívenként ezer forintra mérsékli az időben le nem adott ajánlóívek után fizetendő bírság összegét, a korábbi tízezerről.

A Bethlen Gábor Alap kezeli a jövőben a Határtalanul! program fedezetet - tartalmazza egy másik, szintén támogatott módosító javaslat. A forrás eddig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél volt, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepel a költségvetésben.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×