A Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash 2015 tavaszán ment csődbe, miután a Magyar Nemzeti Bank egy vizsgálatot követően kezdeményezte a felszámolásukat. 60 ezer károsult és 300 milliárd forintos kár maradt utánuk – mondta az InfoRádiónak Palotás János, a pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője. „A Quaestor-kötvénykárosultak körében a magyar állam mintegy 30 ezer ügyfélnek 100 százalékos kárrendezését ígérte, de azt nem tartotta be” – magyarázta. Később már csupán 20 ezer pórul járt ügyfél kárenyhítését vállalta volna magára az állam, ez kiterjedt néhány Hungária-károsultra is – tette hozzá.
A 1264 Quaestor, 229 Hungária és 159 Buda-Cash károsult perközössége úgy gondolja, hogy a kárukért az állam, a nemzeti bank és a számvevőszék is felelős – tette hozzá Palotás János. A károk összegét már nem kell megállapítani, hiszen ez ismert, csupán azt kell bizonyítani, hogy az állam és intézményei felelősek-e annyiban, hogy ha megfelelően működnek, elkerülhető lett volna a károkozás.
Hosszú per lesz – jósolta a pertársaság szakértője –, mert fontos és bonyolult kérdésekre kell választ találni: Miért nem vizsgálta az Állami Számvevőszék, hogy milyen tiltott ügyleteket folytattak a befektetési vállalkozásokkal a különböző állami intézmények? Miért nem vizsgálta a károkozásban a Magyar Nemzeti Bank felelősségét?
A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal kabinetfőnök, Szijjártó Péter külügyminiszterm Matolycsy gyrögy jegybankelnök, Windiszch László jegybanki alelnök és Domokos László számvevőszéki elnök meghallgatását is kezdeményezték a ma kezdődő perben.