Az Európai Bizottság december elején jelentette be, hogy szerinte nem történt előrelépés, s ezért harmadik szakaszba lépteti a nemzeti felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása miatt Magyarország ellen áprilisban megindított kötelezettségszegési eljárást, és a bírósághoz fordul.
A brüsszeli testület szerint a módosított törvény sérti a letelepedés, a szolgáltatások nyújtásának, a tudományos tevékenység, az oktatás, illetve a vállalkozás szabadságát garantáló uniós jogot.
A bizottság álláspontja szerint ugyanis indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a módosítás a külföldi egyetemek működését Magyarországon, és nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények azon jogával, hogy szabadon választhassák meg működésük helyszínét az EU-n belül. Azt is korlátozónak minősítették, hogy a törvény megszabja, hogyan hívhatnak egy egyetemet, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót.
Fontos fejlemény volt tavaly októberben, hogy a magyar kormány nem írta alá a CEU fennmaradását biztosító megállapodást New York állammal, ehelyett egy évvel (2019. január 1-jéig) meghosszabbította a határidőt. A CEU szerint ezzel a kormány meghosszabbította a bizonytalanságot.
A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.