INFORÁDIÓ
2022. július 4. hétfő
Ulrik

arcok 1956-ból

arcok 1956-ból

nemzeti emlékezet bizottsága

Arcok 1956-ból - Katona Sándor

Infostart

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 26-tól, 56 napon keresztül egy-egy portréval tiszteleg a hősök és mártírok emléke előtt. Most Katona Sándort mutatjuk be.

Életpálya

„A fegyverekkel semminemű későbbi szándékom nem volt, sőt elleneztem azok elrejtését” – vallotta Katona Sándor pomázi nemzetőr, akit társával, Bóna Zsigmonddal együtt statáriális tárgyaláson ítéltek halálra fegyver- és lőszerrejtegetés miatt.

Katona Sándor (1915 - 1957)

nyomdász

Katona Sándor Budapesten született 1915-ben. Négy gimnáziumi osztály elvégzése után nyomdásztanulónak állt, 1936-ban szabadult fel. 1938 és 1941 között letöltötte tényleges katonai szolgálatát. 1941-ben újra behívták, és a keleti frontra vezényelték. 1945-ben szovjet hadifogságba esett, ahonnan csak 1947 nyarán tért haza. 1949-ben háborús bűncselekmények vádjával két év börtönre ítélték. Szabadulása után előbb a hajógyárban, majd az újpesti nyomdában helyezkedett el. Nős volt, két gyermek édesapja.

Miután a nyomdában 1956. október 24-től szünetelt a munka, a forradalom első napjait otthon, Pomázon töltötte. A forradalom kitörésének híre gyorsan eljutott a községbe, itt azonban az események békés mederben folytak. Farkas Zoltán polgármester október 24-én a Himnusz és a Szózat sorait tartalmazó plakátot tett ki a postahivatal ablakába, másnap pedig néma tüntetést szerveztek a Kossuth téri sortűz áldozataira emlékezve. Október 26-án megalakult a nemzeti bizottság, 28-án pedig a Bóna Zsigmond vezette nemzetőrség, amelyhez Katona is csatlakozott, és amelynek kulcsszerepe volt abban, hogy a községben semmilyen erőszakos cselekmény nem történt. A nemzetőrök a tanácsházán rendezkedtek be, fegyvereiket, amelyek zömét a szentendrei laktanyából szerezték, szintén itt őrizték. Közbiztonsági feladatokat láttak el, és igyekeztek elejét venni az önbíráskodásnak. Begyűjtötték az illetéktelen személyeknél talált fegyvereket, amelyet november 19-én át is adtak a településen megjelent III. kerületi karhatalmi parancsnokság embereinek. Azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket a nemzetőrség a tanácsházán őrzött, nem adták át. Héder Géza parancsnokhelyettes utóbb ezt azzal indokolta, hogy „a rendszer terroralakulatai ne tudjanak több ártatlan emberi életét kioltani.” A művelődési ház színpada alá rejtették őket, december 11-én, a statárium kihirdetése után azonban biztonságosabb helyet kerestek. Végül a Majdánpola hegyen ásták el a 3 db géppuskát, 6 db golyószórót, 104 db kézigránátot, 1 db géppisztolyt, 10 láda puskatöltényt és 18 db golyószórótárt. Az akcióban Katona Sándor is részt vett. A pomázi nemzetőrség december közepéig továbbra is ellátta a járőrszolgálatot a településen.

Katona Sándort és négy társát „bejelentés” nyomán tartóztatták le 1957. január 23-án. Bóna Zsigmond, a per első rendű vádlottja ekkor már a kistarcsai internálótáborban volt, miután január elején letartóztatták, mivel a szülei lakásán egy pisztolyt találtak. A Budapesti Katonai Bíróság Pinczés István hadbíró főhadnagy vezette tanácsa az 1957. február 12-én megtartott tárgyaláson Katona Sándort fegyver-és lőszerrejtegetés miatt halálra ítélte. A védelem kifogásolta a statáriális eljárást, arra hivatkozva, hogy mivel hosszabb nyomozás folyt az ügyben, legfeljebb gyorsított eljárásban lehetett volna a pert lefolytatni. Katona, akit nem sokkal korábban, 1956. december 20-án méltatott, és dicséretben részesített Pomáz tanácselnöke a forradalom alatti tevékenysége miatt, végig tagadta, hogy a fegyverekkel bármilyen szándéka lett volna a későbbiekben. A perben öt halálos ítélet született, amelyet három esetben kegyelemből életfogytiglanra enyhítettek. Katona Sándor és Bóna Zsigmond halálos ítéletét a tárgyalás után azonnal végrehajtották.

Forrás, szakirodalom:

Bóna Zsigmond és társai HL (Rgt.) 2083/57

1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet, Budapest, 1996.

1956 Pest megyében I. Pest megye múltjából 10. Szerk.: Balázs Gábor–Borbély Rita Katalin–Kiss Anita. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 2006.

A vidék forradalma II. Szerk.: Szakolczai Attila. 1956-os Intézet–Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2006.

Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Könczöl Dánielné–Vicsotka Mihály: 1956 Pomázon. Héder Géza, Pomáz, 2011.

Rajkort Miklós: A pomázi hősök az ötvenhatos szabadságharcban. KJF, Budapest, 2014.

Pinczés István pályája

Idézetek

Pomáz tanácselnökének értékelése 1956. december 20-án. HL (Rgt.) 2083/57:

„Neki [Bóna Zsigmondnak] köszönhető és nemzetőr társainak, valamint a nemzeti bizottságnak, hogy a rendkívüli időkben, a harcok idején is községünk közbiztonsága kielégítő volt. Községünkben egyetlen személyt sem ért semmiféle bántódás. Becsületes és lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy az itt állomásozó légvédelmi tüzérség sok tízezer forint értékű vagyona nem lett teljes mértékben a lakosság prédája. Sok magyar ember életét és testi épségét mentette meg azzal is, hogy a tüzérségi alakulat által elhagyott, mintegy 4-5000 darab robbanólőszert szervezetten őriztette... Ezúton köszönjük meg Bóna Zsigmondnak és nemzetőr társainak áldozatos munkájukat, hogy biztonságunkért sokat fáradoztak és megakadályoztak minden bajt. Különösen azt, hogy sem vagyonban, sem személyek testi épségében semmiféle kár nem esett. Munkájáért a legteljesebb támogatást és elismerést érdemel.”

„(...) nem akartunk mi mást csak szabadok lenni, és hagyjanak minket békén.”

Héder Géza, a per III. rendű, életfogytiglanra ítélt vádlottja. Rajkort Miklós: Hatvan év távlatából – 1956. XI. rész. In: Pomázi Polgár, 2016 december 10. p.

A Népszabadság hírei a kivégzése napján

1957. február 12., kedd

Megvédjük a párttag és a pártonkívüli funkcionáriusokat az ellenforradalom régalmaitól – Apró Antal elvtárs beszéde az MSZMP IX. kerületi aktíváján

„ (...) Minden funkcionárius felelős” csalárd jelszó. Az ellenforradalom egyik jellemző módszere, hogy minden kommunistát, de párton kívüli vezetőt is személy szerint felelőssé tett a 12 év alatt elkövetett hibákért. Mindszenty útmutatására „hetedíziglen” akarta megbüntetni az ellenforradalom a ma élő magyar nemzedéket, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket azért, mert a szocializmus építésének harcosai vezetői voltak és kapitalista a Magyarországból szocialista magyar hazát akartak építeni.(...) Alaptanul rágalmazták azokat, akik 1945 után az elesettségéből, magárahagyottságából ezt az országot kiemelték. (...) ”

Statáriális bíróság tárgyalja a pomázi ellenforradalmárok bűnügyét

3 géppuska, 6 golyószóró, 12 000 töltény a tárgyalóteremben. (...)

„ (...) Azok, akik a fegyvereket elrejtették, most ott ülnek a vádlottak padján, felelniök kell a tettükért. Riadtak, ijedtek – úgy látszik nem számoltak a leleplezésre és a felelősségre vonásra. (...) ”

Ezerszázhetven helyreállított lakás a Ferenc és a József körúton

„ (...) A 24. számú Építőipari Vállalat február végére fejezi be a József körúton megrongált lakások helyreállítását. Az építők a múlt hét végéig összesen 470 lakást állítottak helyre a Rákóczi úttól a Baross utcáig terjedő szakaszon. (...)”

Kapcsolódó hang

Arcok 1956-ból - Katona Sándor
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018