Haladéktalanul vissza kell fordítani azt a folyamatot, amelyben évek óta csökken a magyar vállalkozások piaci jelentősége a kiskereskedelemben, mert egészségtelen és nem kívánt nemzetgazdasági hatásai lehetnek annak, hogy az élelmiszer-forgalmazás 60 százalékát itthon a multinacionális áruházláncok uralják – jelentette ki a Magyar Időknek a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Neubauer Katalin elmondta, érdekképviseletük szerint immár minden eszközre szükség van ahhoz, hogy megállítsák a kisebb hazai cégek számának csökkenését az 50 hónapja folyamatosan bővülő szektorban. Úgy vélekednek, a hazai kereskedelem védelme nélkül tovább csökken a magyar termékek disztribúciója, lassan eltűnnek a regionális és tradicionális ízek, megszűnik a kereskedelmi paletta sokszínűsége, és kikopik a köztudatból a mindennapi kenyér fogalma.

"A vásárlási szokások markánsan átalakultak, amit a piacnak megfelelő tempóban követnie kell. Hátrányban vannak viszont a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások, amelyek közül tavaly ­4600-an szüntették be a működésüket. Folyamatosan koncentrálódik a piac, míg különösen vidéken a helyi boltok árbevétele csökken, kiadásaik pedig nőnek" – mondta a főtitkár.

Megjegyezte, a kisboltok áremelési kényszerben vannak, ami oda vezethet, hogy előbb-utóbb veszélybe kerül a kistelepülések élelmiszer-ellátó rendszere, amennyiben nem születnek segítő intézkedések a napi fogyasztásicikk-kereskedelemben. Rámutatott, a munkaerőhiány miatt hatalmas nehéz­ségekkel küzdenek a kicsik, mert hiába történt ágazati szinten átlagosan 15 százalékos béremelés, képtelenek versenyezni a diszkontok bérajánlatával.

"Többször felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a védhető és vállalható pozitív megkülönböztetés, a célzottan kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások pályázati rendszerének kialakítása nélkül el fognak fogyni a hazai szereplők a területről" – állapította meg Neubauer Katalin.

Ezért javaslatot tettek például az energiahatékonyságot növelő hűtőberendezések csereprogramjára vagy a humán erőforrás fejlesztését és a bérfelzárkóztatást, a diákok, nyugdíjasok foglalkoztatását elősegítő pályázatokra is - olvasható a Magyar Idők cikkében.