A munkaerőpiaci igények kielégítésének, valamint a munkaerőhiány kezelésének érdekében hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet az a javaslatcsomag, amely jelentős változásokat tartalmaz a szak- és felnőttképzési rendszerben – tudta meg a Magyar Idők. A tervezet lényege, hogy a gazdasági szereplők nagyobb arányban vállaljanak szerepet a szakképzés tartalmi részében, valamint a különböző állami és magánszektorban működő területek összehangolásában. A tervezetről kedden egyeztet a kormány a szakszervezetekkel, valamint a munkaadói oldallal a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának rendkívüli ülésén.

A lap birtokába került tervezet egyik legfontosabb pontja az úgynevezett ágazati készségtanácsok létrehozása, amelynek tagjait az ágazati gazdasági szereplők választanák ki, koordinálása pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az agrárképzésben pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladata lenne. A testület legalább öt, legfeljebb kilenc fővel működne, élén az elnökkel. A készségtanácsok látnák el a szakképzés és felnőttképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, valamint javaslatokat tennének a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálat összehangolására.

Megújulna a magán- és állami képzőhelyek munkájának összehangolását segítő szakképzési megállapodások rendszere. A változás a korábbi struktúrához képest az, hogy a nem állami fenntartókkal a képzési megállapodásokat a továbbiakban a szakképzés rendszerének központi irányítója, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter köti meg, így országos szinten egyenletesebben, átfogóan biztosítható a szakképzési kapacitások összehangolása. Ennek fontos előnye, hogy a képzési igények alapján teremti meg a kapcsolatot a piaci és az állami képzési intézmények között. Emellett a tanulószerződés kötésére jogosult egyéb gyakorlati képzést nyújtó szervezetek körének kibővítése is megvalósulna a honvédelem, valamint a szociális és a pedagógia ágazatoknál.

A szakképzési csomag tervezete számos apróbb, bürokráciacsökkentő intézkedést is tartalmaz, amely jelentősen egyszerűsítene a rendszeren. Emellett lényegében decentralizálná a képzési rendszert, jelentős teret engedve a piaci szereplőknek, ehhez részben az akkreditációs folyamat egyszerűsítése járulhatna hozzá. Az alanyi körre vonatkozó korlátozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével pedig jelentősen erősíthető a kis- és középvállalkozói szektor részvétele a duális képzési rendszerben, mivel a kötelezettségcsökkentő lehetőségeket a cégek szélesebb körben ki tudnák használni. A gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét a jelenlegi szabályozás igyekszik korlátok közé szorítani annak érdekében, hogy a duális szakképzés tényleges vállalati körülmények között valósulhasson meg. A tervezet azonban a gyakorlati képzésben igen nagy számmal részt vevő mikrovállalkozások számára hátrányos, ezért szükségessé vált olyan módosítások kidolgozása, amelyek ezen alanyi kör számára megfelelően biztosítják, hogy a szakképzési hozzájárulási rendszerben a kötelezettségcsökkentő lehetőségeket szélesebb körben ki tudják használni - írta a Magyar Idők.