A heti bérfizetésnek számos előnye van, A Magyar Nemzet egy Új-Zélandon élő magyar szavait idézve azt írja, a szerdánként érkező fizetés könnyen kitart a hét végéig, azt követően pedig csak két napot kell kibírni a következőig. A heti fizetés nem csak azoknak jó megoldás, akiknek nehezen osztják be a pénzt.

Éves szinten egyhavi pluszmunkabért jelent ugyanis, ha valaki nem havonta kapja a fizetését, hanem heti bontásban, négy részletben.

A második világháború előtt Magyarországon is általános volt a heti fizetés. Az 1946 nyarán először a szellemi foglalkozásúak kaptak havi fizetést. A jogalkotó azonban arra figyelt, hogy az átálláson ne veszítsenek az alkalmazottak. Előírták, hogy a „rendszeres heti munkaidőnek aznapra eső hányadán túlmenő munka” túlórának számít és bérpótlékkal fizetendő. A második hullám 1950-ben következett: a mezőgazdaságot kivéve mindenhol megszűnt a hetibéres fizetés, onnantól a „bérelszámolás időszaka egybeesik a naptári hónappal”.

A munkavállalók érdekeit azonban még ekkor is szem előtt tartották,

hiszen havi két fizetést kaptak. A dolgozók a hónap 25. napján részfizetést kaptak, majd a havibért a következő hónap 10-én fizették ki úgy, hogy levonták belőle a 25-én kézhez kapott részkifizetést. Az évek folyamán a fizetéselőleg rendszere elkopott, és havonta egyszer adtak fizetést, de a közigazgatásban megmaradt a 13. havi bér – néhol a versenyszférában is –, a 13. havi nyugdíjat pedig a politikai kommunikáció világába emelték - írja a Magyar Nemzet.

Pogátsa Zoltán közgazdász a lapnak elmondta, a közszférában sem támogatja a 13. havi fizetés intézményét. Kifejtette, a bérversenyben hisz,

az államigazgatásban dolgozó minőségi munkaerő érdekében inkább a fizetéseken kellene emelni.

A tizenharmadik havi nyugdíjakra tett ígéreteket pedig politikai demagógiának tartja.