Infostart.hu
eur:
377.87
usd:
320.57
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Jogsértő körülményeket talált az alapjogi biztos is a gödi speciális otthonban

Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint nem tűr halasztást a férőhelyek kiváltása a gödi speciális otthonban, ahol évek óta méltatlan állapotok és körülmények uralkodnak.

Ezek nem a vezetőváltással keletkeztek, hanem az azt megelőző időszakra vezetnek vissza – állapította meg Székely László ombudsman, aki a helyszíni vizsgálatában tapasztalt személyi, tárgyi feltételek alapvető hiányosságainak mielőbbi megoldása érdekében több ajánlást is megfogalmazott.

A gödi TOPhÁZ Speciális Otthon gondozói a biztosnak küldött beadványaikban kifogásolták a 2016 végén történt intézményvezető-váltás miatt megváltozott körülményeket, amelyek álláspontjuk szerint az intézményben élő ellátottak lakó- és életkörülményeit is hátrányosan befolyásolják. Az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot tartottak az intézményben. A speciális otthon értelmi fogyatékos személyek ellátását biztosítja, egy részük halmozottan, döntő többségük súlyosan fogyatékos. Néhány lakó súlyos pszichiátriai betegségben is szenved, közülük többen pedig ön- és közveszélyesek.

  • A jelentés kiemeli, hogy már a 2016. évi fenntartói vizsgálat is megállapította, és az ombudsmani vizsgálat is megerősíti, hogy az intézmény csak részben rendelkezik az ellátottak igényeit biztosító tárgyi és személyi feltételekkel.
  • Az intézmény kifejezetten gazdátlan, elhanyagolt érzést kelt, a fertőzésmentes és higiénikus környezet részben biztosított.
  • Az alapjogi biztos szerint emiatt megengedhetetlen mértékben sérülnek az ellátotti jogok, a gondozási tevékenység nem megfelelő.
  • A vizsgálat feltárta, hogy az intézményvezető törekszik a feladatok pontos és egyértelmű kiadására, a következetes és rendszeres vezetői ellenőrzésre, az ellátottak érdekeit szem előtt tartó szemlélet átadására. A dolgozók és a vezetőség között együttműködés azonban nem zökkenőmentes, ami hátrányosan befolyásolja a munkavégzést és ez hatással van a lakók ellátására is.

A beadványok olyan körülményeket (a személyi feltételek hiányát, túlzsúfoltságot, a lakóépület leromlott állapotát) panaszolnak, amelyek nem a vezetőváltáshoz köthetők, és – a 2016-os fenntartói és a 2015-ös hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei alapján – már korábban is fennálltak. Az intézményben már a vezetőváltást megelőző években is

olyan elhanyagolt ápolási, gondozási és lakhatási körülmények alakultak ki, amelyek az ellátottak emberi méltóságát és más alapvető jogait rendkívül súlyosan sértették.

E körülmények többsége az ombudsmani vizsgálat idején is fennállt, illetve folyamatban voltak az azok megszüntetését célzó vezetői intézkedések - közölte a biztos hivatala a Facebookon.

Az otthonban az alapjogi biztos vizsgálata is tapasztalta a nagy létszámú bentlakásos intézmények „sajátosságait”.

Rendkívül magas az ellátotti létszám, hiányosak a tárgyi feltételek (például a fürdőszobák, illemhelyek, ágyak, matracok).

Komoly probléma, hogy a szükségesnél kevesebb az ápoló-gondozó személyzet, nem megoldott az akadálymentesség, az egyenlő esélyű hozzáférés. Mindezek pedig nem egyszerűen csak az ellátás szakmai színvonalának erőteljes visszaesését okozzák, hanem olyan kényszermegoldásokra szorítják a személyzetet, mint a csoportos fürdetés, a rácsos ágyak használata és ajtórácsok felszerelése.

Az ombudsmani jelentés kiemeli, hogy a speciális otthonban uralkodó körülmények miatt csorbul a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jog, valamint az egyenlő bánásmód követelménye, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelmének kötelezettsége.

Összességében és az egyes intézkedések önmagukban is felvetik a megalázó, embertelen bánásmód tilalmának sérelmét, nem teljesülnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglalt nemzetközi kötelezettségek sem.

Az alapjogi biztos helyszíni vizsgálata arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy az intézményben elodázhatatlanul sürgető a férőhelyek kiváltása. Álláspontja szerint ugyanis a kialakult és tartóssá vált súlyosan konfliktusos, illetve frusztrációkkal teli, a személyi, tárgyi feltételek hiánya következtében kiüresedett légkörben évek óta halasztódik az intézményben élő fogyatékos személyek esélye a méltó emberi élethez.

Székely László ombudsman megállapításaival az emberi erőforrások miniszteréhez, az intézmény fenntartójához, valamint az otthon vezetőjéhez fordult.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×