Teleki László, az MSZP képviselője égbekiáltónak nevezte az Országos Roma Önkormányzat által, Farkas Flórián vezetése alatt, a Híd a Munka Világába program kapcsán elkövetett szabálytalanságokat és úgy látta, hogy mindennek a budapesti kormányhivatal is falazott, hisz nyomozás is indult ellene.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azzal érvelt, hogy a kormányhivatal nem nyomozó hatóság, törvényességi felügyeleti kérdésekben jár el, Farkas Flórián tevékenységét pedig nem vizsgálta, ezért az államtitkár légből kapottnak nevezte az ellenzéki képviselő állítását.

A KDNP-s Vejkey Imre felháborítónak tartotta és visszautasította Franz Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének nyilatkozatát, amely antiszemitizmussal vádolta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Soltész Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egyetértett a kormánypárti képviselővel, majd példákkal mutatta be, hogy miért tartja spekulánsnak Soros György üzletembert.

Hegedűs Lórántné a Jobbik részéről a kormányzati politikusok és környezetük vagyonszerzését kritizálta, mint például Mészáros Lőrincét, a miniszterelnök barátjáét, majd az önkormányzati ingatlanok magánkézbe játszására hozott példákat a közelmúltból.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában az önkormányzatok gazdasági szabadságának fontosságát hangsúlyozta, majd úgy vélte, hogy az elszámoltatás a helyhatóságoknál a választások nyomán meg szokott történni.

A fideszes Gulyás Gergely a szerdán az Európai Parlament elé kerülő, várhatóan a magyar kormány politikáját kritizáló tervezetekről szólva úgy látta, hogy e dokumentumok jelentősége csak a korábbi, Magyarországgal kapcsolatos EP-határozatokhoz mérhető. Emellett úgy látta, hogy az Európai Parlament durván túllépi hatáskörét a határozattal.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szokásos - valótlan állításokkal tarkított - ideológiai boszorkányüldözésnek nevezte az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos vitáit.

Szél Bernadett az LMP részéről úgy látta, hogy nem lehet tudni, hogy miként fogja finanszírozni Magyarország a paksi beruházást, mivel egymásnak ellentmondó információk jelentek meg erről a sajtóban, majd a kínai hitelből tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal beruházást kritizálta.

Süli János, a paksi beruházásért felelős miniszter válaszában a paksi bővítés hasznosságát hangsúlyozta, illetve rámutatott, hogy a beruházáshoz lehívható orosz hitel bármikor előtörleszthető névértéken, amennyiben kedvezőbb külső forrásból finanszírozható a projekt.