Ötszáz évvel ezelőtt kő hullott a nyugati világ mozdulatlan állóvizébe, hirtelen minden megváltozott, a Wittenbergből indult hullám eljutott a nyugati világ négy sarkába, minden megújult: egyház, gazdaság, kultúra - fejtette ki a reformációról szólva a kormányfő, aki szerint "a reformáció 500. évfordulóján nem kell más, minthogy legyenek olyan kavicsok, amelyeket a gondviselés keze vízbe dobhat". "Ha lesz elegendő ilyen kavics, akkor Európa megújulhat, és Magyarország is szilárdan megállhat" - fogalmazott virágvasárnap tartott, orgonahangversennyel egybekötött istentiszteleten.

Felelevenítette a németajkú református gyülekezet másfél évszázaddal ezelőtti megalakulását, úgy foglalva azt össze, hogy skót misszionáriusok létrehoztak egy német nyelvű református gyülekezetet a többségében katolikusok lakta Pesten, eredendően azért, hogy a helyi zsidó közösségben végezzenek missziós munkát.

A miniszterelnök - mint mondta - annak megtestesülését látja e templomban, hogy egy sokszínű közösség, amelyben a közös hit az összetartozás kötőanyaga, még a világháborúk, vészkorszakok és a kitelepítés után is erős lelki házzá tud épülni.

Szerinte a németajkú református egyházközség története mély hasonlóságot mutat a magyar nemzet történelmével.

"Az önök sokgyökerű gyülekezete élő bizonyíték, és őserejű biztatás minden hazafias érzelmű politikai vezetőnek" - mondta Orbán Viktor.

A gyülekezet régi templomának felújításával is igent akart mondani gyökereire - idézte fel a miniszterelnök a templom 2002-es újranyitását. Isten temploma azóta régi fényében ragyog - mint fogalmazott -, "így van ez: ha németek és magyarok jó ügyekben összefognak, az sikerül".

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az istentisztelet elején elmondta: a németajkú református egyházközséget 158 éve alapító osztrák, német, svájci, holland, dán bevándorlók hármas örökséget hagytak a mai közösségre: az evangélium hirdetését, a szeretetszolgálatot és a közéleti felelősséget.

E hármas feladathoz kapták negyedikként most az orgonával a kultúra szolgálatát.

Hozzátette: az Európa ezen a felén páratlan hangszer, a "hangszerek királynője itt szolgálólány lesz, tanúságtevő, az evangélium hirdetésének szolgálója".

A miniszter felidézte: a templom az Országházzal egy időben épült, de a gyülekezet már ezt megelőzően kórházat és árvaházat alapított. A közösség 1945-ben elveszítette templomát, és csak 2002-ben "jött el a feltámadás ideje", amikor ismét istentiszteleti hely lett a raktárként használt épületből.

A Vilmos német császár által 1903-an adományozott, 1945-ben elrabolt nagyharangot is csak 2002-ben tudták pótolni Lévai Anikó és Orbán Viktor adományából - mondta a miniszter.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentiszteleten imát mondott azokért, akiket keresztyén hitük miatt üldöznek, akiket a "gyűlölet és a háború hatalmasai vesznek körül".

Az ünnepség végén Orbán Viktor állami kitüntetést adott át Jürgen Illing német ügyvédnek, aki aktívan részt vett a templom tizenöt évvel ezelőtti felújítási munkáinak megszervezésében.

Az új hangszert Faragó Attila orgonaépítő és az általa vezetett AerisOrgona Kft. tervezte és készítette. A hangszer ma már különlegesnek számító tulajdonsága, hogy emberi erővel is működésbe lehet hozni. A szélcsatornákat és a szélládákat 18. századi minták alapján tervezték, a hangszeren lévő 1130 síp minden darabja történelmi példák alapján és korabeli technológia alkalmazásával készült.

Az új orgonát az istentiszteleten Fassang László orgonaművész avatta fel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!