eur:
411.03
usd:
395.2
bux:
79322.49
2024. november 22. péntek Cecília

Ez a főváros véleménye az OLAF-jelenésről

A főváros elkészítette véleményét az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről: olyan javaslatokat igyekeztek tenni, amelyekkel a kormány csökkenteni tudja a visszafizetési kötelezettségeket - közölte a főpolgármester.

A főváros által megfogalmazott véleményt jövő keddig elküldik a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak.

A legfontosabb pontokról tájékoztatva Tarlós István kifejtette:

  • az OLAF zárójelentésében feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról megállapítható, hogy azok meghatározóan a 2003-ban kezdődött 4-es metróprojekt előkészítéséhez, illetve egyetlen kivétellel a 2004 és 2009 közötti időszakban megkötött szerződésekhez köthetőek, és az ezzel kapcsolatos felelősség nem a jelenlegi önkormányzatot terheli.
  • A zárójelentés igazságügyi természetű - csalással, hűtlen kezeléssel és korrupcióval kapcsolatos - megállapításai nem érintenek 2010 utáni időszakra vonatkozóan fővárosi önkormányzati vagy a projekt irányításában részt vevő személyeket.

Annak ellenére, hogy az OLAF-jelentés alapján kizárható a jelenlegi Fővárosi Közgyűlés felelőssége a bűncselekmények tekintetében, fontosnak tartja a főváros, hogy segítse a kormányt a pénzügyi és költségvetési szempontból legkedvezőbb tárgyalási pozíció kialakításában - hangsúlyozta Tarlós István, rámutatva arra: az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy a projekt elszámolásánál alkalmaz-e korrekciókat vagy visszafizetési kötelezettséget a magyar állam terhére a kohéziós alapból.

A főpolgármester elmondta, a kormány tárgyal majd a bizottsággal, és a főváros olyan javaslatokat igyekezett tenni, hogy a kormány ezek alapján képes legyen jelentősen kisebb mértékű korrekcióról való megállapodásra.

Az elszámolás miatt vitatható

Ezzel összhangban jelzik, hogy az OLAF-jelentésben szereplő összeg jelenleg tartalmazza azokat a tételeket is, amelyeket már korábban kivettek az európai uniós források finanszírozhatóságából, és azokat is, amelyeket már a korábban lefolytatott magyarországi ellenőrzések folytán visszafizettek vagy visszafizetésük folyamatban van.

A főváros megítélése szerint az OLAF-jelentés ebből a szempontból vitatható, hiszen nem vette figyelembe a 2010 utáni korrekciókat, valamint a bizottsági határozat módosítását, és így "a kettős büntetés elvét alkalmaznák".

A jelentés a pénzügyi hatásokat még mindig a 452 milliárd forintos összegre vetítve értékeli, és nem veszi figyelembe, hogy 2012 óta többször módosult a támogatási szerződés, aminek következtében a bekerülési költség - a 2017. február 3-i kormányhatározattal - 406 milliárd forint. "Nem mindegy a több mint 46 milliárdos különbség" - mondta a főpolgármester.

Voltak módosítások

Tarlós István kitért arra is, hogy az OLAF-jelentés tényként hivatkozik a 2012-es összköltség meghatározásakor becsült 67 milliárd forintos összegre, amelyet a 2010 előtt megkötött vállalkozási szerződések alapján a vállalkozók által benyújtott időalapú követelések alapoztak meg, nem veszi figyelembe, hogy a kedvezményezett 2013 és 2015 között szinte valamennyi vállalkozási szerződést módosította az illetékes hatóságok, valamint a kormány jóváhagyásával, és így a követelésállományt sikerült jelentősen csökkenteni.

Kifogásolt részek

  • A főváros aggályosnak tartja, hogy az OLAF-jelentés a metróprojekt kezdeti szakaszában bekövetkező hibákat a kedvezményezett és a támogató szervezet által korrekciós tételként kezelt, módosító szerződések ellenére a teljes projektre kiható szabálytalanságként értékelte - mondta Tarlós István.
  • Nem értenek egyet azon megállapítással sem, hogy a rendszerszintű szabálytalanságok 2012 végéig, a mérnökváltásig álltak volna fenn. Az összeférhetetlenségi probléma már 2010 decemberében megszűnt - közölte.
  • A főváros szerint az OLAF-jelentés "nem veszi figyelembe azokat a kedvezményezetten kívül álló körülményeket, amelyek a szabálytalanságok vagy a vélt mulasztások esetében kizárják vagy jelentős mértékben csökkentik a kedvezményezett felelősségét". Ilyenek a vállalkozói, területszerzési késedelmek, továbbá a hatósági eljárások elhúzódása, illetve a jogszabályi környezet változása - mondta Tarlós István.
  • A jelentés módszertani szempontból vitatható a megállapított jogsértések következetes kategorizálása szempontjából is, így az esetek többségében nem azonosítható, hogy valamely jogsértés szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy hűtlen kezelésnek minősül.
Címlapról ajánljuk

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×