Az ukrajnai háború jelentősen csökkentette Európa versenyképességét - kezdte helyzetelemzését Szijjártó Péter az Arénában.

„Oroszország és az Európai Unió együttműködése, vagy mondjuk úgy, hogy az európai kontinens keleti és nyugati felének együttműködése kulcskérdés az Európai Unió versenyképessége szempontjából. Mert ha előveszünk régi elemzéseket, mind arról beszélnek, hogy egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó kereskedelmi integráció vagy kereskedelmi övezet jelentheti az erejét ennek a térségnek. Mindenki arról beszélt, hogy az oroszországi természeti erőforrások, vagy az Európa keleti felében fellelhető természeti erőforrások és Nyugat-Európa technológiai fejlettségének az összepárosítása jelenti majd az európai versenyképesség jövőjét” - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Ennek a lehetőségnek a kiaknázását tette lehetetlenné az orosz–ukrán konfliktus, és az Oroszország elleni szankció, ami teljesen eredménytelen, mert nem kényszerítette ki a minszki megállapodás betartását, Magyarországnak viszont súlyos károkat okozott

- tette hozzá a tárcavezető.

„Meg kell nézni, hogy az európai uniós országok és Oroszország kereskedelmi számai hogyan esnek vissza. Azt szokták kérdezni, hogy akkor miért fordulunk más volt szovjet tagköztársaságok felé. Mi fordulunk, de az orosz gazdaság visszaesése drámaian negatívan hat a volt szovjet tagköztársaságok gazdaságaira is, amelyek jóval kevesebbet exportálnak, mint korábban, tehát vért izzadunk azért, hogy a kárt minimalizáljuk, hogy azért valamiféle exportot fenntartsunk, és segítsünk a magyar vállalatoknak, hogy valamilyen módon, még ha csökkentett mértékben is, de ott tudjanak maradni a keleti piacokon, hogy ha majd kisimulnak a hullámok, akkor újra növelni tudják az ottani jelenlétüket” - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

A magyar kormány az unió egysége érdekében mégis megszavazta az embargó fenntartását - világította meg a kabinet döntését Szijjártó Péter.

Nem lesz V5 vagy V6

Szijjártó Péter szerint a V4 V4 marad. A külgazdasági és külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a visegrádi országok közösségének bővítéséről.

Szlovénia keresi az együttműködést a visegrádi országokkal, de ez nem jelenti a V4 bővítését - mondta Szijjártó Péter.

„Örök dilemma volt, hogy a V4-ben a négy mindig négy marad-e, vagy növeljük ezt a számot. Azt gondolom, hogy ez a kérdés most lezárásra került, tehát nem növeljük ezt a számot, a V4 V4 marad. Láthatóan ez a szövetség így tud jól működni, ennek bármifajta kibővítése már a hatékonyság rovására menne, ezért nem lesz V5, V6."

"Volna erre igény egyébként, azonban mi azt a közös döntést hoztuk, hogy sokkal inkább vagyunk érdekeltek abban a V4 plusz formációban, ami azt jelenti, hogy szívesen működünk együtt Szlovéniával és Ausztriával V4 plusz keretek között. Szívesen működünk együtt Ukrajnával, regionális kérdésekben Romániával, Bulgáriával, de ezek nem jelenteken V5, V6, V7 formációkat, hanem V4 plusz 1,2,3-at” - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Több ilyen interregionális együttműködés hatékonynak bizonyult már - hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

„Minden évben van V4 plusz nyugat-balkáni külügyminiszteri találkozó, ahol a hat nyugat-balkáni országgal tárgyalunk. Minden évben van V4 plusz Északi-Balti Nyolcak, ami gyakorlatilag a skandináv országokat és a baltiakat tömöríti. És minden évben van V4 keleti partnerség, ami pedig az Európai Unió keleti partnerségi programjában részt vevő hat országot tömöríti. Tehát ezek a formációk működnek. De azt gondolom, hogy a V4 kiterjesztése V5-té, V6-tá rontana a hatékonyságon. Bár ez a kérdés időről időre felröppen, de ez nincsen olyan komolysággal a napirenden, hogy azzal foglalkozni kelljen” - fogalmazott a tárcavezető.

A külügyminiszter megemlítette Ausztriát is. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy az osztrák és a magyar kormány néhány kérdésben nem ért egyet - ilyen a bevándorlás -, de a versenyképesség ügyében például azonos állásponton van. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az osztrák nagykoalíciós kabinet véleménye sem mindig egységes, hiszen a kancellár és a külügyminiszter különböző pártokhoz tartozik.

A Brexit nem tesz jót az EU-nak

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból nehezíti az EU válságának lezárását. Szijjártó Péter az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy Magyarország és Nagy-Britannia kapcsolata nem változik.

Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból nehezíti az EU válságának megoldását – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

„Az Európai Unió második legerősebb gazdasága elhagyja az Európai Uniót, a világ ötödik legerősebb gazdasága elhagyja az Európai Uniót. Milliónál is több közép-európai uniós állampolgár dolgozik Nagy-Britanniában, ráadásul a gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink szorosak. Nekünk fontos érdekünk az, hogy meg tudjuk védeni az ott dolgozó magyarok és közép-európaiak jogait, és fontos az is, hogy meg tudjuk védeni a gazdasági együttműködésünket. Tehát a lehető legszorosabb gazdasági-kereskedelmi együttműködést kell fenntartani” - jelentette ki Szijjártó Péter.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a magyar kormány arra számít, hogy Magyarország és Nagy-Britannia kapcsolata nem változik a jövőben.

„Szerintem az jó hír, hogy az eddigi külügyminiszter, Philip Hammond fontos tárcát kapott, pénzügyminiszter lett, Boris Johnson kinevezése szerintem kifejezetten jó hír nekünk, mert ilyen rendkívüli időkben ha nem egy klasszikus diplomata viszi a külügyet, az szerintem mindig jó."

"Én nem csak a kormánnyal való kapcsolatra bazíroznék, hanem a brit befektetők és Magyarország kapcsolatára is, ami egészen kiváló, egyre több brit befektetés jön Magyarországra. Szerintem ebből a szempontból nem lesz probléma” - véli a külgazdasági és külügyminiszter.

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabad kereskedelmi megállapodásról Szijjártó Péter azt mondta, a magyar gazdaság számára fontos a külső piacokkal való kapcsolat, ráadásul az Egyesült Államok fontos partnere Magyarországnak.

„Magyarország teljesítménye egyértelműen nagy mértékben függ a külső tényezőktől: beruházásoktól, exporttól. Minél szabadabb a nemzetközi kereskedelem, nekünk annál jobb. Ugyanakkor vannak érzékenységeink: GMO-mentesség, mezőgazdasági kérdések, közszolgáltatások."

"Nyilvánvalóan minden kritika nélkül mi sem támogatunk semmilyen szabadkereskedelmi megállapodást, de az, hogy legyen minél szabadabb a kereskedelem, az nekünk jó."

"A tavalyi esztendő volt az első, hogy az Egyesült Államokból érkezett a második legtöbb beruházás Magyarországra a németek után. A tavalyi esztendő volt az első, hogy az Európai Unión kívül az Egyesült Államok vált a második legfontosabb kereskedelmi partnerünkké, és a tavalyi év volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok lett a legfontosabb Európai Unión kívüli exportpiaca a magyar gazdaságnak” - közölte Szijjártó Péter.

A külügyi tárca első embere szerint Nagy-Britannia kilépése nem könnyíti meg az EU és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokat.