Az idei egy kihívásokkal teli esztendő volt, Ukrajnában háború van, soha nem látott migrációs krízis nehezedik a kontinensre, míg Európa egyre inkább lemarad a globális gazdasági versenyben - fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.

"A II. világháború lezárása óta Európának még soha nem kellett annyi és olyan súlyosságú kihívással szembesülni egy adott időpontban, mint jelenleg."

A politikus aláhúzta, hogy a magyar gazdaság ennek ellenére növekedett, amihez a magyar export és a külgazdaság teljesítménye is hozzá tudott járulni, mára 136 állomáshelyen teljesítenek szolgálatot külgazdasági attasék és a tavalyi 60-hoz képest idén 62 pozitív magyarországi befektetési projektet könyvelhettek el.

"Azt a munkát szinte teljes egészében el tudtuk végezni amit az idei esztendőre kitűztünk. Mostanra azt gondolom, hogy mindenki számára világos, hogy a magyar diplomatáknak az is feladata, hogy a magyar nemzetgazdaság érdekét érvényesíteni tudják. Ez egyébként - szeretném jelezni -, a világon mindenütt így van."

A menekült-krízis nyomán kialakult - sok esetben a diplomácia világában meglehetősen szokatlan - külpolitikai nyelvhasználatról Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a továbbiakban az eddigieknél is keményebben fognak visszavágni a Magyarországot érő méltatlan vádakra.

A szocialista Tóth Csaba nem látott óriási eredményeket a tárcavezető beszámolójában.

"Bízunk benne, hogy a következő 1 évben azért sikerül majd lényeges előrelépést is mutatni."

Volner János, a Jobbik részéről úgy látta, hogy Magyarországon euróban számolva csökkentek a bérek, 2010 óta pedig gyorsult az elvándorlás.

"A tehetségtelen kormányzás állítja a munkaerő nagyobb létszámú foglalkoztatása és a béremelés elé a legnagyobb akadályt."

Válaszában Szijjártó Péter kiemelte, hogy ma Magyarország jóval nagyobb igényeket támasztó nemzetközi közegben próbál érvényesülni, mint korábban, folyamatosan van mit javítani, ám a problémák felismerése legalább akkora érték, mint megoldásuk. A keleti nyitás politikájáról szólva a tárcavezető rámutatott, hogy ennek eredményeit leginkább Oroszország uniós szankciói vetették vissza, a multinacionális cégek magyarországi beruházásainak támogatásáról pedig hangsúlyozta, hogy az ilyen ösztönző támogatások soha nem olyan mértékűek, hogy a beruházások ne térüljenek meg Magyarország számára.