Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
314.69
bux:
149285.3
2026. augusztus 18. kedd Ilona

Mindszenty Józsefet 70 éve iktatták be esztergomi érseki tisztségébe

Hetven éve, 1945. október 7-én iktatták be esztergomi érseki tisztségébe Mindszenty Józsefet, az utolsó magyarországi hercegprímást.

A magyar katolikus egyház új vezetője - aki beiktatásakor ötvenhárom éves volt - Pehm József néven született 1892. március 29-én a Vas vármegyei Csehimindszenten, földműves családban. Nevét 1941-ben magyarosította. 1915. június 12-én szentelték pappá, ezután a Vas vármegyei Felsőpatyon volt káplán, majd a zalaegerszegi gimnázium hittantanára lett, az 1918-19-es forradalmak idején ellenzéki magatartása miatt internálták. 1919-től Zalaegerszeg plébánosa volt, 1924-ben címzetes pornói apát lett, 1937-ben XI. Pius pápai prelátussá nevezte ki.

A harmincas években szembeszállt Gömbös Gyula miniszterelnök diktatórikus törekvéseivel és a nyilaskeresztes mozgalommal is. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspöknek nevezte ki, az év nyarán tiltakozott a zsidóüldözés ellen. Novemberben a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán is raboskodott, csak a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult.

XII. Pius pápa 1945 szeptemberében nevezte ki a márciusban elhunyt Serédi Jusztinián utódaként esztergomi érsekké, hercegprímássá. Tisztségébe október 7-én iktatták be, a pápától 1946 februárjában bíborosi címet kapott.

Mindszenty személyében elveihez ragaszkodó, minden diktatúrát gyűlölő, megalkuvásra képtelen vezető került a magyar katolikus egyház élére. A nem egyházi, hanem politikai címet és rangot jelentő hercegprímásként igényt tartott a közéleti szerepvállalásra. Ellenezte a földosztást, a nemzeti bizottságok működését, a kommunisták vezette politikai rendőrség tevékenységét, a németek kitelepítését, a katolikus sajtó korlátozását, tiltakozott a köztársasági államforma bevezetése, a hitoktatás fokozatos felszámolása, az egyházi iskolák és a katolikus intézmények államosítása ellen.

Fokozatosan az antikommunista politika vezéralakja lett, ezért a teljhatalomra törekvő kommunista párt, élén Rákosi Mátyással gondosan készült a leszámolásra Mindszentyvel. Az "egyházi reakciót" megtestesítő főpap ellen durva kampányt indítottak, majd 1948. december 26-án hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták. Az államvédelmi hatóság hírhedt székházában, az Andrássy út 60-ban heteken keresztül kínozták, majd 1949. február 8-án a budapesti Népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte. A népügyész halálbüntetésért fellebbezett, de a július 6-ai másodfokú tárgyaláson a nemzetközi felháborodás hatására az elsőfokú ítéletet hagyták helyben. A döntéssel a magyar katolikus egyház vezető nélkül maradt. Az érsek büntetését 1955-ben egészségi okokból felfüggesztették, ezután a Baranya megyei Püspökszentlászlón, majd a Nógrád megyei Felsőpetényben tartották házi őrizetben.

Az 1956-os forradalom kitörése után egy héttel, október 30-án este Felsőpetényből szabadították ki a Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy vezette rétsági páncélosok. A Nagy Imre-kormány által rehabilitált főpap nem Esztergomban, hanem a budai prímási palotában rendezkedett be. November 3-án este elhangzott rádiószózatában kifejtette: "Demokratikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni". Az eseményeket szabadságharcnak minősítve felhívott a munka felvételére, helyeselte a semlegességet, elítélte a magánbosszút, és állást foglalt az egyház szabad működésének biztosítása mellett.

A másnapi szovjet intervenció elől az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol tizenöt éven át volt "félfogságban". Hosszú belső emigrációjának a megváltozott világpolitika és a Vatikán ezzel együtt változó keleti politikája vetett véget. A Szentszék, Washington és a magyar kormány megegyezése nyomán 1971. szeptember 28-án Rómába utazhatott, október 23-án Bécsbe, az esztergomi érsek egyházi joghatósága alá tartozó Pázmáneumba költözött, ahonnan a külföldön élő magyarok lelki gondozását végezte. Elutasította VI. Pál pápa egyházpolitikai megfontolásból fakadó kérését, hogy mondjon le az esztergomi érseki tisztségről, a Szentatya ezután, 1974. február 5-én nyilvánosságra hozott döntésével üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, Mindszentyt pedig nyugállományba helyezte. A döntést Mindszenty József tudomásul vette, de nyilvánosan bírálta a Vatikán kompromisszumot kereső politikáját. 1975. május 6-án hunyt el a bécsi Irgalmasok kórházában.

A rendszerváltozás után, 1990. március 14-én az Országgyűlés az 1945. január 1. és 1963. április 4. közötti törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló törvénnyel Mindszentyt is koncepciós per áldozatának nyilvánította és rehabilitálta. A politikai aktust egészítette ki a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-ai igazolása, mely szerint a Mindszenty József elleni népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. 2012 márciusában a Legfőbb Ügyészség ugyancsak kinyilvánította teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását, az eljárást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kezdeményezte.

Mindszenty József Mariazellből hazahozott hamvait 1991. május 4-én helyezték végső nyugalomra az esztergomi bazilika prímási sírkápolnájában. 1994. március 19-én megkezdődött az egyházi eljárás boldoggá avatása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Figler Zoltán a hajós közlekedésről: még nem vagyunk túl a nehezén

Figler Zoltán a hajós közlekedésről: még nem vagyunk túl a nehezén

Budapest környezetében volt elég víz a Dunában, így az elmúlt napokban is közlekedtek a sétahajók, túrahajók. A nehézséget, vagy inkább kényelmetlenséget a Paksi Atomerőmű miatt bevezetett energiakorlátozások jelentették – egyebek mellett erről beszélt az InfoRádióban Figler Zoltán, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára, aki beszélt a következő napok és a hosszú hétvége kilátásairól.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×