Az „első csomag” a Századvéggel foglalkozik; azt mutatja meg, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett a szervezethez közpénz.

A dokumentumokból mindenki számára láthatóvá válhat, milyen döntéseket zárt el az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az „állami közpénzszivattyú"” –írták.

A közlemény szerint a kormány most tizenhárom, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntést hoz nyilvánosságra, de a folyamat folytatódni fog, összesen mintegy száz döntés bemutatásával.

Az első dokumentumcsomag a kormany.hu oldalon, konkrétan itt olvasható.

Mint írják, az Orbán-kormányok az alább közzétett határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek.

Összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel.

Mint írják, a határozatok felülvizsgálatával párhuzamosan a Miniszterelnökség a megkötött szerződések teljesítésigazolásait is felülvizsgálja, hogy kiderüljön, a közpénzek gondos kezelése minden esetben megvalósult-e. A szerződések alapján született tanulmányokat és elemzéseket is vizsgálja a Kormány, annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e büntetőjogi vagy egyéb felelősség.

Kifejtették, hogy a „háromezres kormányhatározatok” eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra.

De a mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy

az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható

– fűzték hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt.

A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását – szögezték le.

Az Orbán-kormányok ezekben a határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek; összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel - fűzték hozzá.

A közlemény szerint a döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően.

Úgy fogalmaztak, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala újabb lépés annak feltárásában, miként működött az Orbán-rendszer: milyen döntésekkel, milyen szereplőknek és milyen célokra juttattak közpénzt úgy, hogy annak részleteit évekre vagy akár évtizedekre elzárták a magyar emberek elől.

Az első csomagról azt közölték: a 2010 utáni kormányok alatt a Századvég szerepe és állami finanszírozása látványosan nőtt. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott – tették hozzá.

A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává.

A most nyilvánosságra hozott, korábban minősített úgynevezett háromezres kormányhatározatok első csomagja ennek a rendszernek a működésébe is betekintést enged: megmutatja, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a Századvéghez.

A dokumentumok így az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik.