Budapest ivóvize nem közvetlenül a Dunából érkezik: a vízellátás parti szűrésű kutakra épül. A folyó vize a meder természetes kavicsos-homokos rétegein átszűrődve jut el a kutakhoz, miközben a felszín alatti vízkészlet is részt vesz a vízutánpótlásban – olvasható a vízművek Facebook-bejegyzésében.

Az alacsony dunai vízállás ettől még fontos üzemeltetési körülmény. Ilyenkor egyes kutakhoz kevesebb víz jut, ezért csökkenhet a vízadó képességük. A víztermelést ennek megfelelően folyamatosan szabályozzák: nagyobb terhelést kapnak azok a kutak és vízbázisok, amelyek az adott vízállás mellett is megfelelően termelnek, a kisebb vízadó képességű kutakat pedig kíméljük. A rendszer jelentős tartalékokkal rendelkezik, így jelenleg elegendő ivóvizet tudnak biztosítani Budapest számára – emelik ki a posztban.

A hírekben szereplő dunai vízállás ugyanis nem a folyó mélységét mutatja. A budapesti adatot a Vigadó térnél található vízmérce rögzített nullpontjához viszonyítják.

Ez a pont 94,97 méterrel van a Balti-tengerhez viszonyított alapszint fölött. A 0 centiméter tehát azt jelenti, hogy a Duna vízfelszíne éppen ennek a magasságában áll.

Hogy miért éppen ott van a nulla? Ehhez jó kétszáz évet kell visszamennünk. Budán 1817-ben állították fel az első vízmércét, a rendszeres állami mérések pedig 1823-ban kezdődtek. A nullpontot eredetileg a kor ismert kisvízi szintjeihez igazították. A folyó szabályozása és medrének változása miatt később módosítani is kellett rajta: a ma használt Vigadó téri mérce nullpontját 1943-ban egy méterrel lejjebb helyezték.

A Duna azóta utolérte ezt a nullát is. Ha a vízszint tovább csökken, akár negatív számokat is láthatunk majd – és az sem azt jelenti, hogy elfogyott a folyóból a víz.

Sőt: ma reggel, amikor mindössze 3 centimétert mutatott a mérce, másodpercenként mintegy 695 köbméter víz haladt el Budapestnél.

A nulla tehát valóban nulla. Csak nem a Duna mélysége, hanem a vízmérce skálájának nullája.

A budapesti csapokban pedig továbbra is van víz. Kevesebb megjelenítése