Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
331.31
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Létrejött a központi, egységes és teljes címregiszter

Megvalósult a központi, egységes és teljes címregiszter; a közhiteles adatbázis célja a magyarországi címkezelés egységes jogszabályi környezetének és igazgatási folyamatainak kialakítása volt - közölte a Belügyminisztérium szerdán.

A címregiszter 2012. július 1. és 2015. június 30. között az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében, az Európai Szociális Alap és a magyar állam által nyújtott 950 millió forintos támogatásból valósult meg.

A tárca emlékeztetett: a magyar közigazgatás korábban nem rendelkezett egységes, központi, az ország valamennyi címét lefedő címadatbázissal. A címkezelés nem volt teljes és egységes, mivel a különböző címnyilvántartásokról és az azokhoz kapcsolódó folyamatokról egymástól elkülönült jogszabályok rendelkeztek.

A címregiszter kialakítását célzó projekt eredményeként nemcsak egy egységesített jogszabályi háttér jött létre, hanem egy központi mester-címadatnyilvántartás és a címek elsődleges változásainak egységesített kezelésének lehetősége, amely kapcsolódik a személyiadat- és lakcímnyilvántartáshoz, valamint az ingatlan-nyilvántartáshoz is.

A címregiszter adatai közvetlen vagy közvetett módon elérhetővé váltak a közigazgatás szereplői számára, és fokozatosan az egyes nyilvántartások referenciaadatai lesznek. A címadatok elterjesztése a közigazgatás további szereplői részére közvetett szolgáltatások formájában történik, ahol az adatszolgáltatás csak valamilyen címhez kapcsolt további adattal lesz biztosított. A címtár kezelését a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végzi.

Az adatminőség fenntarthatóságát a címkezelés - jogi szabályozás által is megerősített - egységesítése biztosítja - írta a tárca.

Hozzátették: a kialakított jogszabályi keret és az új címadatbázis segítségével biztosítható a közigazgatás hatékonyabb működése, az állampolgárok számára jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása, valamint növelhető az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás.

A címregiszter kialakításáról 2013 nyarán számolt be a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára. Simon Attila István azt mondta: a korszerűbb, pontosabb közhiteles címnyilvántartás elengedhetetlen a közigazgatási feladatok gyorsabb és egyszerűbb elvégzéséhez, a teljes lakosságot érintő adminisztrációs folyamat rövidebbé tételéhez.

Az akkori tájékoztatás szerint a munka nagyságát jellemzi, hogy - a master nyilvántartás hiánya miatt - több mint 5 millió címadat karbantartását kell elvégezni. Magyarországon most több mint 7,5 millió telek és 9 millió ingatlan van. A lakások száma pedig a 2012 év végi adatok szerint 4 358 858 volt.

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Újabb fordulat történt az aranykonvoj-ügyben, amely márciusban hét ukrán pénzszállító elfogásával és több mint 27 milliárd forintnyi készpénz és arany lefoglalásával kezdődött. A Központi Nyomozó Főügyészség most hatályon kívül helyezte azt a korábbi határozatot, amellyel elutasították az ügyészségi nyomozás feltételezett befolyásolása miatt tett feljelentéseket. A döntés azért fontos, mert továbbra sem tisztázott, hogy a hatóságok miért és kinek az utasítására léptek fel az ukrán pénzszállítókkal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×