Az Országgyűlés külügyi, európai ügyek, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága együttes ülésén a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) jelenlegi parlamenti államtitkára kiemelte: emellett a klasszikus diplomáciai feladatokat ugyanúgy el kell végezni, mint idáig, de ez nem cél, hanem eszköz, erre építve kell Magyarország gazdasági érdekeinek érvényt szerezni a külpolitikában.

Szijjártó Péter kijelentette: belátható időn belül Magyarországnak az élre kell állnia az Európai Unióban az export GDP-hez mért aránya és az iparnak a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulása tekintetében, továbbá Közép-Európában az egy főre jutó külföldi közvetlen működő tőke szempontjából. Ehhez új külpiaci lehetőségek szükségesek, új munkahelyteremtő beruházásokat kell vonzani Magyarországra, és segíteni kell a magyar vállalati sikereket a külpiacokon - e három feladat határozza meg a külpolitika teendőit a klasszikus diplomácia hibátlan elvégzésére alapozva - magyarázta.

Azt mondta, az EU előtt álló kihívások rávilágítottak arra, hogy a bezárkózás nem jó stratégia, szoros kapcsolatot, stratégiai szövetséget kell kiépíteni más régiókkal. Magyarország támogatja az unió bővítését, a Nyugat-Balkán integrációját fel kell gyorsítani.

A képviselők az expozé után több mint egy órán át kérdezték Szijjártó Pétert, aki szintén csaknem egy órán keresztül válaszolt nekik.

A bizottsági tagok közül többen is felvetették a paksi bővítés és az energiabiztonság kérdését, amelyek ügyében a miniszterjelölt kijelentette: a paksi beruházást a magyar energiabiztonság egyik fontos sarokkövének tartja, ezért nem kell felülbírálni az erről hozott döntést. Szólt arról is, hogy az ukrajnai válság világosan rámutatott: az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás az energiabiztonság. A legjobb diverzifikációs eszköz a Nabucco-projekt lett volna - folytatta -, de az kudarcra lett ítélve, s bár a Déli Áramlat gázvezeték a forrásokat nem diverzifikálja, az útvonalakat igen.

A keleti nyitás politikáját is több ellenzéki kérdező szóba hozta - többnyire kritikusan, de például a DK-s színekben politizáló független Oláh Lajos pozitívan nyilatkozott róla -, Szijjártó Péter pedig ezekre válaszul megismételte: az ország gazdaságának két lábon kell állnia, ezért folytatják a keleti nyitást.

Az Együtt-PM-es független képviselő Szelényi Zsuzsanna több kérdésben is faggatta a jelöltet. Az egyik ilyen az azeri baltás gyilkos kiadatásának ügye volt, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta: minden lépésben a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően jártak el.

Szelényi Zsuzsanna felvetette emellett Bill Clinton volt amerikai elnöknek Orbán Viktor miniszterelnökre tett kritikus megjegyzéseit, amire a külgazdasági és külügyminiszter-jelölt úgy válaszolt: akik informálták, "alaposan átverték" Clintont, inkább meg kellett volna keresnie azokat az amerikai vállalatvezetőket, akiknek a cége jelen van Magyarországon, mert a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok története sikertörténet.

A jobbikos Bana Tibor felvetésére az európai uniós vitákat érintő kérdésre Szijjártó Péter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, amely szerint ahol fel kell vállalni a konfliktusokat, ott a magyar kabinet felvállalja, ahol viszont meg kell állapodni, ott megköti a megegyezéseket.

A külügyi bizottságot vezető fideszes Németh Zsolt és a szocialista Kiss László is szólt a tallinni magyar nagykövetség bezárásáról. Reagálásában Szijjártó Péter közölte: valóban új helyzet állt elő azóta, hogy megszületett a döntés a külképviselet bezárásáról, ezért érdemes bizonyos kérdéseket újragondolni, és ezt meg is teszik.

A nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, Szabolcs Attila (Fidesz) kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésére a jelölt közölte: ha vannak is visszaélések, azokat egyesével kell kivizsgálni, és egy-egy esetből nem kell negatív képet festeni a teljes intézményről.

Szijjártó Péter kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a külügyi bizottság 3 nem ellenében 5 igen szavazattal, az európai ügyek bizottsága 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a nemzeti összetartozás bizottsága ugyancsak 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a gazdasági bizottság pedig 10 igen szavazattal támogatta.

Bana Tibor az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja azért nem támogatta Szijjártó Péter miniszteri kinevezését, mert bár láttak pozitív elemeket a kormány külpolitikájában - például a keleti nyitásban -, de csak a szavak szintjén látják megjelenni a határozott nemzeti érdekképviseletet.

Szijjártó Péter csak az önkényuralmat építő Orbán-kormány képviseletére alkalmas - közölte Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségének tagja szombaton a jelölt meghallgatását követően. Az ellenzéki politikus közleményében úgy fogalmazott: "neve összeforr a demokrácia leépítésével, a magántulajdon elrablásával, a közpénzek fideszes oligarchák zsebébe áramoltatásával, a sajtószabadság elfojtásával, az emberi méltóság sorozatos megsértésével, a civil társadalom terrorizálásával".

Az LMP szerint Szijjártó Péter miniszteri kinevezésétől nem Magyarország függetlenségének erősödése, hanem a kiszolgáltatottság növekedése várható. Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője szombati, MTI-hez eljuttatott közleményében úgy foglalt állást, hogy nem várható javulás sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkájában, sem Magyarország érdekeinek képviseletében vagy az ország megítélésében Navracsics Tibor távozását követően sem.