"A fővárosban elméletileg lehetne érdemi kihívója a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjének, de nem látom azt, hogy a három, szövetségben indult baloldali párt olyan állapotban lenne, hogy egy átgondolt stratégia alapján találna egy olyan jelöltet, aki mögé mindenki felsorakozik. Annyira az a képzet, hogy Tarlós István szinte legyőzhetetlen, ami vissza is hat az esetleges potenciális jelöltekre. A Republikon Intézet kutatásai szerint erről egyébként nincs szó, szinte minden, már regnáló polgármesterjelölt rendszeresen jobban szerepel, mint egyébként a pártja. Az a jellemző, hogy a hatalomban lévő polgármestert mindenhol Magyarországon - legyen szó Tarlós Istvánról, Botka Lászlóról vagy korábban Demszky Gáborról - jobban szeretik egy picit a választópolgárok."

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint a tavaszi választási kudarcok után az MSZP-nek szinte a nulláról kell újra felépítenie magát. A szocialisták - a meglévő, regnáló helyi politikusaiknak köszönhetően - az önkormányzati választásokon jobb pozícióban vannak, mint az Együtt-PM és a DK.

Tóth Csaba arról is beszélt, hogy az LMP ősszel néhány közgyűlési helyet begyűjthet, de érdemi pozíciószerzésre nem számíthatnak.

"Az önkormányzati választáson mindenki mindig nyer, nincs országosan összesített valahány százalék, tehát mindenki tud találni olyan adatot, amelyben ő nyert. Az LMP nem fog jól járni ezen a választáson pozíciókat illetően, a stratégiai céljait teljesíteni tudja, vagyis külön fog tudni indulni, de ez azt fogja jelenteni, hogy legfeljebb közgyűlési vagy képviselőtestületi helyeket fog tudni szerezni, ráadásul az önkormányzati választáson a szavazók, főleg polgármesterjelöltként a nagyobb pártok jelöltjeire voksolnak, tehát nem is nagyon fognak jól szerepelni az LMP-s jelöltek, nem fogja tudni felülmúlni az EP-s eredményét a párt" - mondta a politológus.

Tóth Csaba a Jobbikról azt mondta: a pártnak van egy erős növekedési korlátja, ami már látszott az EP-választásnál is.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint Orbán Viktor alakítani akarja a magyar társadalom Európához való képét azzal, hogy elutasította az Európai Bizottság elnökjelöltjét. Nincs külső oka annak, hogy Magyarország a britek oldalán állt a Juncker-ügyben. Belpolitikai logikát követett Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökjelöltjének elutasítása során.

"Más országokban is belpolitikai kérdés ez, talán egy picit másképp. A mostani helyzet két dolgot mutat: az a fajta politika, amit Orbán Viktor folytat és Magyarországon nagyon-nagyon sikeres, ez az európai közegben sokkal kevésbé elfogadható, másrészt az is látszik, hogy Orbán Viktor szempontrendszere belpolitikai logikát követett, ha valaki meghallgatja, hogy Cameron miért ellenezte Junckert, olyan mondatokat hall, hogy nem volt elég reformpárti, nem értette meg a választók üzenetét. Orbán Viktor ilyeneket mondott: egy korábbi luxemburgi biztos támadta Magyarországot, tehát mint egy magyar nemzeti érdeket próbálja megjeleníteni. Cameron soha nem mondta, hogy a brit nemzeti érdekkel menne szembe, úgy vélte, Európának lesz rossz ez a választás. Ez egy hangsúlybeli különbségnek tűnik, de nagyon fontos. A magyar kormány Európa-politikája megpróbál minden dimenziót, konfliktust úgy definiálni, mint a magyar nemzeti érdek szemben áll az európai uniósokkal, ami meglehetősen furcsa egy olyan közösségnél, aminek a részei vagyunk" - fogalmazott Tóth Csaba.

"Számos uniós országban megerősödtek az euszkeptikus erők, de van egy fontos különbség, hogy nálunk egy kormányzó szereplő képviseli ezeket a véleményeket, nem egy külső pozícióban lévő szereplő. Azért más ez így, mert ha egy holland vagy brit euroszkeptikus mondja azt, hogy kevesebb hatalmat Brüsszelnek, több hatalmat az én fővárosomnak, akkor ő voltaképpen a saját riválisának akar hatalmat, hiszen ő nincs kormányon, amikor Orbán Viktor mondja ezt, saját magának szeretne több hatalmat. Ez azért egészen másképp hangzik, főleg Európában, ahol a demokratikus játékszabályokat és érvrendszereket egészen másként kezelik. Orbán Viktor euroszkepticizmusa elsősorban retorikai, a konkrét döntései - Junckert kivéve - nincsenek olyan messze az európai mainstreamtől, főleg a jobboldalitól, de a retorikája, amelyben azt állítja, hogy tudatos támadás zajlana Magyarország ellen, eltér a többi euroszkeptikusétól - mondta a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Tóth Csaba politológus szerint a következő években Magyarország sok kérdésben együtt szavaz majd azzal a Nagy-Britanniával, amely szintén nem támogatta Juncker jelölését, a két állam helyzete mégsem azonos.

A szakértő a következő időszak fontos belpolitikai eseményei között említette a devizahitelesek ügyét, a foglalkoztatottságot, a nemzetközi környezet változásának köszönhetően a külpolitikában továbbra is hangsúlyos lesz az Európai Unióhoz és Oroszországhoz fűződő viszony.