"Miután egy hónappal vagyunk a parlamenti választás után, nem hiszem, hogy a kormányellenes, a kormánnyal nem szimpatizáló ellenzéki politikai erők számára lesz ez kedvező. Sokkal inkább azt hiszem, hogy a kormány fog jobban szerepelni, mint szerepelne mondjuk két év múlva a parlamenti ciklus felénél megtartott választáson" - vélekedett a politikai elemző.

Török Gábor szerint ez az európai parlamenti választás nagyon más lesz, mint a 2004-es és a 2009-es, pedig azokon is nagyon alacsony volt a részvétel. Ám a 2004-es voksolásnak volt egy jelentős politikai tétje: részben azért, mert az volt az első EP-választás Magyarországon, részben pedig azért, mert az a választás Medgyessy Péterről és a szocialista pártról is szólt, továbbá arról, hogy a parlamenti ciklus felénél milyenek az erőviszonyok.

A 2009-es EP-választás az elemző megfogalmazása szerint már majdnem a 2010-es parlamenti választásnak volt az előszobája, ráadásul 2009-ben sokan az európai választáson mutatták meg, hogy mennyire elégedetlenek az akkori kormánnyal.

"Abban, hogy akkor kisebbségi kormányzás lett, s az SZDSZ elindult végleg a lejtőn, volt szerepe az EP-választásnak" - mutatott rá a politikai elemző.

"Akkor volt tehát egy belpolitikai tét. Most viszont, egy hónappal a parlamenti választás után mi a belpolitikai tét?" - fogalmazott.

Török Gábor elemezve, hogy a választók milyen motiváció alapján mennek el voksolni, rámutatott: az egyik indíték az, hogy üzenjünk a kormánynak. Na de most egy éppen alakuló kormánynak ki akar üzenni? - tette hozzá.

"Kik azok, akik elmehetnek szavazni? Döntően azok, akik sikert értek el a parlamenti választáson, tehát akik számára az egy pozitív élmény volt. És kik szerepeltek jól a választáson? Leginkább a Fidesz, másodsorban a Jobbik és kisebb részben talán az LMP. Ezeknek a pártoknak a szavazói lehettek elégedettek" - mutatott rá a politikai elemző.

Török Gábor ezért úgy gondolja, hogy a protest-hangulat nem lesz jelentős ezen a választáson.