A csütörtök délután 4 órai határidőig a legtöbb megfigyelőt, 26-ot a Jobbik állította (Bécs, Sao Paulo, New York, Hága, Dublin, Toronto, Varsó, London, Berlin, München, Moszkva, Kolozsvár, Csíkszereda, Stockholm, Szabadka, Isztanbul, Beregszász, Ungvár), a Fidesz-KDNP 16-ot (Torontó, Bécs, Stockholm, Berlin, Kolozsvár, Csíkszereda, London, Brüsszel, Varsó, Prága, Dublin, Eszék, Tel-Aviv, Párizs, Bern), az MSZP kettőt (Párizs, Brüsszel), míg az Együtt-PM egyet (New York).

A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre az EP-választáson listát állító jelölőszervezetek külképviseletenként két-két megfigyelőt küldhetnek. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő küldésére.

Az EP-választáson nyolc párt és pártszövetség állított listát: a MSZP, a Seres Mária Szövetségesei, a Fidesz-KDNP, a Haza Nem Eladó Mozgalom párt, a Jobbik, a Lehet Más a Politika, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció.

Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.

A nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti a szavazás menetét, az iroda munkáját, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, valamint a szavazás lezárása után a lezárt urnát aláírhatja.

A szavazást és a külképviseleti választási iroda munkáját a megfigyelő nem befolyásolhatja vagy zavarhatja, a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (azaz a pártot) terhelik.

A választópolgárok az EP-választáson 73 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat, vagyis ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok.

Az április 6-i országgyűlési választásra 91 külképviseleti megfigyelőt jelentettek be összesen 34 külképviseletre.