Kinevezte Matolcsy Györgyöt a Magyar nemzeti Bank élére az államfő, közben a nemzetgazdasági miniszteri posztra felkért utódja, Varga Mihály sorra kapja meg a parlamenti bizottságok támogatását. Matolcsy György, még miniszterként töltött utolsó munkanapján módosította a jegybank alapító okiratát, erősebb szerepet adva az elnöknek, és benyújtott egy adójogi saláta-törvényjavaslatot is. Ez utóbbi értelmében a többi között a sárgacsekk-adót kiterjesztenék a fehér csekkekre is, és a kisvállalati adó hatálya alá az év bármelyik részében bejelentkezhetnének a vállalkozók. A miniszteri poszt várományosa, Varga Mihály arról beszélt a parlamenti bizottságokban, hogy nem látja szükségét sem a költségvetés, sem a Munka Törvénykönyve módosításának.

Beválasztotta a jegybank Monetáris tanácsába a Parlament Pleschinger Gyulát, a nemzetgazdasági minisztérium volt államtitkárát. A Nemzeti Bank testületébe az ötödik külső tag érkezése azután vált szükségessé, hogy Balogh Ádám kinevezésével háromra nőtt a Nemzeti Bank alelnökeinek száma.

A kormányfő szerint nem szabad összekeverni az adópolitikát a szociálpolitikával, és semmi sem garantálja, hogy az alapvető élelmiszerek olcsóbbá válnának az áfájuk csökkentése után. Orbán Viktor az Országgyűlésben egy szocialista képviselő azonnali kérdésére válaszolva azt mondta. az a gazdaságpolitika, amely az adórendszeren keresztül akar szociálpolitikát folytatni, bukásra van ítélve. Hozzátette, az alacsony jövedelemadózás híve, és a kormány a jövőben is szeretné csökkenteni a fizetésekhez kötött adókat.

Támogatta az állami tulajdonba került kórházak költségvetési intézménnyé alakításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés egészségügyi bizottsága. Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár az ülésen elmondta: a 28 intézmény március végéig lezajló átadás-átvétele 18 ezer dolgozót érint. Cserháti Péter hozzátette: az átvétellel a 18 ezer dolgozó pedig közalkalmazottként folytatja majd munkáját, azaz kaphatnak 13. havi bért és az eseti illetmények is járnak majd nekik.

Megkezdte az egyeztetést az egyházi adósságok konszolidálásáról az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság szerint a megbeszélések alapján készítik el a kormány-előterjesztést, de a részletekről csak azután számolnak be, hogy a kabinet döntött a tartozások átvállalásának mértékéről és formájáról. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány tisztában van a problémával, és keresi a megoldást. A Magyar Református Egyház ezután megerősítette, hogy a kabinetet ők keresték meg a kéréssel, és adósságuk csaknem 14 és fél millió svájci frankra rúg.

Adókötelezettségeik esetleges csökkentését vagy átütemezését kérik a Mal Zrt. beszállítói. Az érintettek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a helyi önkormányzattal és az adóhatósággal kezdeményeztek tárgyalásokat arról, hogy miként lehetne megmenteni a mintegy 200 beszállítónál lévő több ezer munkahelyet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán jelentette be, hogy a Mal Zrt. felszámolási eljárás alá került, ezért irányítását állami vagyonfelügyelő veszi át.

Olcsóbb lesz szerdától az üzemanyag. A Mol 6 forinttal csökkenti a benzin, és 2-vel a gázolaj árát. Kökösi Gábor, a Portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta: a változást követően az autósok mindkét üzemanyagtípust 431 forintos átlagáron tudják tankolni. A szakember a nemzetközi jegyzésárak mérséklődésével magyarázta a mostani árcsökkentést. Hozzátette: további ármérséklések akkor várhatók, ha nem gyengül jelentősen a forint árfolyama.

Emelkedhet a Kossuth- és Széchenyi-díjak összege. Az Országgyűlés kulturális bizottsága általános vitára alkalmasnak találta az erről szóló fideszes törvényjavaslatot. Az indítvány szerint a nettó nominál átlagkereset ötszöröséről hatszorosára emelik a Kossuth- és Széchenyi-díjakkal járó pénzjutalom összegét, ha ezt a parlament is elfogadja. Ebben az esetben több más művészeti díjjal járó pénzjutalom összege is emelkedik, mert ezeket a törvény a Kossuth- és Széchenyi-díj alapján határozza meg.

A külügyminiszter szerint Románia és Magyarország is érdekelt az együttműködésben, de vigyázni kell a szóhasználattal. Martonyi János bukaresti találkozójukon arra kérte román kollegáját, hogy a politikai nyelvezettel ne keltsék a veszélyeztetettség érzését a romániai magyarokban. Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy- tette hozzá. Titus Corlatean azt mondta a megbeszélés után, hogy Románia szemszögéből megvalósult a román-magyar megbékélés.

Az amerikai alelnök szerint nem blöff, amikor az Egyesült Államok a katonai erő alkalmazásával fenyegeti Iránt, hogy elérje a perzsa állam atomprogramjának leállítását. Joe Biden szerint országa még mindig a diplomáciai megoldás híve, de erre egyre kisebb az esély. Az izraeli kormányfő úgy nyilatkozott, Teherán csak arra használja a nemzetközi tárgyalásokat, hogy időt nyerjen. Benjamin Netanjahu is úgy véli, világos és hiteles katonai fenyegetésre van szükség, hogy Irán meghátráljon.

A Vatikánban megkezdődött a pápaválasztó konklávét előkészítő bíborosi tanácskozás. Az új egyházfő megválasztására Rómába szólított bíborosok több napig tárgyalnak, és csak ezután kezdődik meg a pápai szolgálatot múlt csütörtökön befejező XVI. Benedek utódjának keresése. A tanácskozásokon szó lesz az úgynevezett Vatileaks-dossziéról, a bizalmas vatikáni dokumentumok kiszivárogtatási ügyéről készített jelentésről, amelyet lemondása előtt XVI. Benedek pápa titkosított. Az egyik bíboros úgy fogalmazott, hogy a pápaválasztó konklávéba való belépés előtt tudniuk kell, mi van a dokumentumokban és kit érint a bíborosok közül. A pápaválasztó konklávé időpontjáról várhatóan a hét közepén döntenek, az új pápát pedig valószínűleg március 15-e után választják meg a Vatikánban.