Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ma befejeződnek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák

Befejeződnek ma az emelt szintű szóbeli érettségik: egy hét alatt csaknem 37 ezer vizsgát tartottak 65-féle vizsgatárgyból. A középszintű vizsgák június 18-án kezdődnek.

Az Oktatási Hivatal (OH) korábbi tájékoztatása szerint az emelt szintű szóbelik június 13-ig tartanak, ezalatt 36.868 szóbeli vizsgát tartanak, 148 vizsgahelyszínen, 2.454 tantárgyi bizottság előtt.

Az érettségizők emelt szinten 65-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből volt szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei, fővárosi kormányhivatal szervezte. A szóbeli tételeket az OH készíttette el, és a kormányhivatalok közreműködésével juttatta el a háromtagú tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező kormányhivatal bízta meg.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékelte, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tettek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a vizsgázó minősítésére.

A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állított ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező kormányhivatal megküld az illetékes érettségi vizsgabizottságnak.

Az emelt szintű szóbeliket követően június 18-ától 29-éig lesznek a középiskolákban a középszintű szóbeli vizsgák.

A tavaszi írásbeli érettségi vizsgák május 25-én fejeződtek be; az OH akkori közlése szerint a tanév rendjében meghatározott 16 nap alatt 1.210 vizsgahelyszínen 136.546 érettségiző tett írásbeli vizsgát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×