Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.73
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A rektori konferencia egyeztetne a felsőoktatás vagyongazdálkodásáról

A Magyar Rektori Konferencia egyeztetést kezdeményez az új vagyongazdálkodási szabályozás felsőoktatást érintő rendelkezéseiről a törvényjavaslat elfogadása előtt.

A testület MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint a nemzeti vagyonról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlésben zárószavazás előtt álló előterjesztés jelentősen szűkíti a felsőoktatási intézmények gazdálkodási autonómiáját, ezért az a magyar egyetemek és főiskolák számára nem elfogadható.

A rektori konferencia indokoltnak tartja a felsőoktatási intézményekre vonatkozó speciális vagyongazdálkodási szabályozás mielőbbi kialakítását - áll a közleményben.

Kifejtik: a tervezett szabályozás szerint megszűnne a kutatás-fejlesztés és az oktatás versenyképességéhez nélkülözhetetlen gazdálkodási lehetőség és szabadság a vagyonkezelt intézményi társaságok esetében.

Mint írják, egyetemeik és főiskoláik bevételének 30-50 százaléka származik állami költségvetésen kívüli forrásból, ezen belül döntően pályázatokból, a gazdasági élet szereplőivel való együttműködésből. A bevételek növelése csak a gazdálkodási autonómia szélesítése esetén képzelhető el - teszik hozzá.

A közlemény szerint a folyamatosan csökkenő mértékű állami finanszírozás kieső bevételei a gazdálkodási lehetőségek erősítésével, növelésével pótolhatók, és a szigorúbb szabályozás gátolná a felsőoktatás versenyképesebbé tételének már megkezdett folyamatát is.

A Magyar Rektori Konferencia álláspontja szerint az állami irányításnak hatósági és tulajdonosi szerepköréből adódóan is az a feladata és felelőssége, hogy lehetőséget teremtsen a felsőoktatási intézmények gazdálkodási, vállalkozási és saját bevételteremtő képességeinek kiaknázásához, majd a lehető legszigorúbban ellenőrizze, hogy az intézmények e bevételeket valóban teljes egészében visszaforgatják-e képzéseik, állami tulajdonú infrastruktúrájuk és versenyképességük fejlesztésébe. "Ezeket a lehetőségeket megszüntetné a tervezett szabályozás, ezért az a magyar egyetemek és főiskolák számára nem elfogadható" - rögzítik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×