Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Az NMHH és a közmédiumok is részt vesznek a katasztrófavédelmi próbariasztásban

Szerdán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is részt vesz az országos katasztrófavédelmi próbariasztás lebonyolításában. A gyakorlat során a katasztrófavédelem közleményeit a közreműködő médiumok kétóránként két perc műsoridejük terhére vagy adásukat megszakítva teszik közzé. A gyakorlat célja, hogy a lakosság megismerhesse a katasztrófák esetén alkalmazható riasztás és tájékoztatás új formáit.

Országos katasztrófariasztást ad ki szerdán az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A tesztgyakorlatban az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a közszolgálati médiaszolgáltatók - a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda -, valamint a TV2 vesznek részt - olvasható az NMHH közleményében.

A médiumok a rendkívüli esemény miatt vagy kétóránként két perc műsoridejük terhére számolnak be a riasztásokról, vagy megszakítják adásukat, és úgy teszik közzé a vészhelyzeti üzeneteket. Az MTI több közleményben is beszámol majd az eseményekről.

Az NMHH feladata a gyakorlat kapcsán egyebek mellett az lesz, hogy az általa működtetett Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet segítségével felügyelje az OKF által kiadott közlemények eljutását a címzettekhez, valamint, hogy regisztrálja azok megjelentetését. A főügyelet jelzésein keresztül a hatóság naprakész információkkal rendelkezik arról, hogy melyik szolgáltató mikor és miről adott tájékoztatást. Így lehet ellenőrizni, hogy a szolgáltatók eleget tettek-e kötelességüknek.

Az új médiatörvény szerint vészhelyzet esetén a katasztrófavédelem a lakosság tájékoztatására két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt ad ki a médiaszolgáltatók útján. A médiaszolgáltatók szerdán tesztelik a törvény által a katasztrófavédelmi szervek részére biztosított kommunikációs csatornákat, és valós helyzetet imitáló tesztüzeneteket tesznek közzé.

A kommunikációs gyakorlat kiemelt célja, hogy tájékoztassa a lakosságot a katasztrófák esetén történő riasztás és tájékoztatás új formájáról. Az új rendszernek köszönhetően jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy például egy hirtelen jött környezeti katasztrófa emberi veszteségeket vagy komoly anyagi károkat okozzon - zárul a közlemény.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×