Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Bűntudatkeltő vagy felvilágosító a kormány magzatvédő kampánya?

Abortusz helyett a gyermek örökbe adására buzdítja a kormány a nőket. A nemrég indult plakátkampányt nem fogadta osztatlan siker. A Gólyahír egyesület szerint a kampány felhívhatja a figyelmet a másik lehetőségre, a Patent egyesület szerint viszont bűntudatkeltő és hatásvadász.

Azt is megértem, ha nem vagy kész rám, de inkább adj örökbe, hadd éljek - a szöveg mellett egy magzat látható a plakátokon. Saját meghatározása szerint életvédelmi kampányt indított a nemzeti erőforrás minisztériuma. Az üzenet teljesen egyértelmű.

A siker nem osztatlan, pro és kontra érvek is vannak. Az internetes hirdetés mellett szereplő egyik egyesület, a Gólyahír vezetője, Mórucz Lajosné azt mondta, a kampány lehetőség a figyelem felhívására, de nem biztos, hogy csak ez a megfelelő eszköz.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az abortusz helyett lehet életet adni. Ha a 9. hónap végére mégsem változnak a körülmények, akkor meg lehet adni a lehetőséget arra, hogy egy másik család nevelhesse fel a babát - hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a plakát többet ad-e, mint az abortusz előtt ma is kötelező felvilágosítás, úgy vélekedett: mivel nagy kampányról van szó, amelyről sokat beszélnek, így segíthet. És szerinte az sem biztos, hogy mindenki tud az összes lehetőségről, és megfelelő felvilágosítást kapott, mielőtt döntött volna.

A nők jogainak védelmével foglalkozó Patent egyesület viszont élesen tiltakozott a plakátkampány miatt. Közleményük szerint bűntudatkeltő, hatásvadász eszközökkel kampányol a kormány az abortusz ellen. Etikátlannak tartják, hogy a magzatot élő személyként bemutató kampánnyal bűntudatot keltsenek a saját testük felett rendelkező nőkben.

A közlemény szerint az örökbe adás nem alternatívája az abortusznak, hiszen a terhesség egészségügyi kockázatokkal és testi változásokkal is jár, ráadásul sok nő annyira kötődik a megszületett gyermekéhez, hogy nem tudja örökbe adni. Az egyesület szerint felvilágosító kampányok kellenének az iskolákban, valamint ingyen óvszer és fogamzásgátló tabletta. A férfiak felelős szexuális viselkedésén is javítani kellene a jogvédő egyesület szerint.

Az InfoRádió által megkérdezett pszichológus is úgy vélekedett, hogy bűntudatot, szorongást és rossz érzést kelthet a plakát abban a nőben, aki már eldöntötte, hogy abortuszra szánja el magát. Megváltoztatni azonban aligha fogja a döntését, hiszen egy ilyen súlyos, érzelmileg feszült kérdésben az ember alapos megfontolás után, minden körülményt mérlegelve határoz - hangsúlyozta Tari Annamária.

Az InfoRádió megkereste a minisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ például arra, milyen segítséget kaphat az a nő, aki úgy dönt, megszüli, és örökbe adja gyermekét. Van-e arról adatuk, mennyien gondolják meg magukat abortusz előtt a felvilágosítás hatására, vagy mi a véleményük arról, hogy a kampány negatív hatásokkal is járhat? Megkérdeztük azt is, az örökbe adás szabályain terveznek-e lazítani?

A Gólyahír egyesület elnöke, Mórucz Lajosné szerint az örökbefogadási procedúra nem bonyolult. Meg kell szerezni egy alkalmassági határozatot - ez egy-két hónap, tanfolyamot kell végezni, van pszichológiai vizsgálat és környezettanulmány. Viszont egy újszülöttre sokat kell várni - a Gólyahír egyesületnél például, három évet. Az újszülöttek örökbe adásánál nyílt eljárás a gyakoribb.

Akkor van sokáig egy gyerek otthonban, ha nem mondanak le róla. Ha az anya ismeretlen személy javára mond le a gyerekről - vagyis nem nyílt az örökbe adás -, akkor hat hétig még meggondolhatja magát. A Gólyahír egyesület elnöke elmondta, vannak olyan megyék, ahol ezt megvárják, viszont van, ahol rögtön kiadják az újszülöttet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×