Az uniós jog semmilyen formában sem értékeli vagy szankcionálja a tagországok alkotmányát, annak kialakítása a nemzeti szuverenitás része. Gond akkor lehet, ha egy ország a saját alaptörvényére hivatkozva olyan jogszabályokat fogad el és ültet át a gyakorlatba, amelyek végrehajtása sérthet a közösség alapszerződésében rögzített jogszabályokat - mondta az InfoRádiónak Fóris György, a BruxInfo szakértője.

Amennyire tudni lehet, a mostani viták egyik forrása a földvásárlási moratórium esetleges fenntartása: ha magyar jogszabályok 2014 után is tiltani akarnák, hogy uniós természetes személyek földhöz jussanak, az minden bizonnyal sértené a tőke szabad áramlására vonatkozó, alapvetőnek tekintett uniós jogszabályt - magyarázta Fóris György. Sok minden függ persze a végrehajtás mikéntjétől - jegyezte meg.

Ha az ilyen ügyekben illetékes Európai Bizottság úgy találja, hogy egy tagországbeli jogszabály uniós szerződés teljesítését sérti, előbb felméri a helyzetet, korrekciós kérést küld. Amennyiben e folyamat végén sem észlel a szervezet kielégítő változást, az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Ekkor kezdődik a kötelezettségszegési eljárás, ami évekig is elhúzódhat - fejtegette a BruxInfo szakértője.

Fóris György hozzáfűzte: az EU-tagság lényege, hogy a tagországok nemzeti szuverenitásuk egy részét közösségi szintre delegálják. Az uniós jog azzal, hogy Magyarország csatlakozott a közösséghez, magyar joggá is vált: ilyen módon előfordulhat, hogy ugyanazon ország által gyakorlott és használt jogok esetében kerül két jogszabály kerül összeütközésbe.