A Népszabadság arról ír, hogy másodszor is újraéleszti az Orbán-kormány a Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc kitüntetést. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Közlöny legfrissebb számában Granasztói György történészt nevezte ki április 1-jei hatállyal a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé. A Horthy-korszakban 13 év alatt 23-an kaptak Corvin-láncot, köztük gróf Teleki Pál földrajztudós,későbbi miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Corvin-koszorút 105 kiemelkedő alkotónak adományoztak, közöttük volt Bartók Béla, Bajor Gizi, Kandó Kálmán, Kodály Zoltán, Molnár Ferenc, Kós Károly. Az utolsó Corvin-díjban 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerző részesült. Az új Corvin-láncot elsőként - 2001. augusztus 14-én - Teller Ede világhírű atomfizikus vehette át San Francisco-i otthonában. Orbán Viktor miniszterelnök 2001. augusztus 24-én Balogh János Kossuth- és Széchényi-díjas zoológus-ökológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdász-bankárnak, Lukács János történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak adta át a kitüntetést. 2001. decemberében Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchényi-díjas irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr részesült a kitüntetésben.

A Magyar Nemzet információi szerint a gyógyszerár-támogatási rendszer idei kiigazításának első érdemi lépéseként áprilistól jelentősen drágul számos úgynevezett kombinációs készítmény, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis csökkenti a tb-támogatásukat. A szóban forgó termékek többsége vérnyomáscsökkentő. A döntéshozók ugyanis felülvizsgálták ezt a gyógyszerkört, és indokolatlannak találták, hogy összegszerűen több támogatást kapnak ezek a szerek, mint amennyit a két hatóanyagot külön-külön tartalmazó gyógyszerek együttesen. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közzétette, hogy az egyes termékeknek mennyivel csökkenti tb-támogatását, és lehetővé tette, hogy a gyártók csökkentsék az áraikat. Ebben az esetben ugyanis kisebb társadalombiztosítási támogatás mellett is változatlan maradhat a betegek által fizetendő térítési díj.

A Világgazdaság arról ír, hogy ismét vészhelyzet van a fukusimai atomerőműben, miután megugrott a sugárzási szint. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint a Paksi Atomerőmű továbbra is biztonságos, és a fukusimai történések nem rajzolják át érdemben sem az európai, sem az észak-amerikai atomprogramokat.

Az autógyártók terveit azonban felboríthatja a katasztrófa. Korábban csak a japán autóexport leállásától tartottak, most azonban az európai és amerikai gyártók is aggódnak, hogy nem kapnak Japánból alkatrészeket. Ez a szállítási nehézségek miatt is fenyeget, mert a nagy hajótársaságok elkerülik a Tokiói-öblöt a sugárszennyezés veszélye miatt. Márpedig a tokiói és a jokohamai kikötő bonyolítja le a japán szállítmányok 40 százalékát. Számos nagy európai autógyár kilátásba helyezte termelése visszafogását. A Magyar Suzuki továbbra is napi 800-850 gépkocsit bocsát ki, de leállhat, ha kifogy a másfél hónapnyi készletből. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a kieső japán beszállítók pótlásába beszállhatnak-e a hazai alkatrészgyártók. A külgazdasági hivatal már felvette a kapcsolatot japán társszervezetével, de a beszállítói státus elnyerése hosszú ideig tart.

A Napi Gazdaság szerint az idén jó üzlet lenne a fokhagymatermesztés, a visszaeső kínai termőterületek, a folyamatos kereslet és a terményben jó üzletet látó forró tőke ugyanis fölfelé hajtja a világpiaci árakat, de a belvízproblémák mellett a termelés magas, hektáronkénti kétmillió forintos önköltsége visszatartja a likviditáshiányban szenvedő gazdákat. A fokhagyma egyébként már most is minden eddiginél drágább. A kilogrammonkénti 1400-200 forint között fogyasztói ár miatt arra is akad példa, hogy biztonsági őrökkel őriztetik a nagybanin a raklapokat. Olcsóbb pedig aligha lesz ez a termék. A hazai termesztés évek óta csökken. A folyamatos piacvesztést az olcsó kínai foghagyma megjelenése és ennek hatására a fogyasztói szokások megváltozása okozta.