Kövér László köszöntőjében rámutatott: a betlehemi békeláng nem először jutott el a Parlament épületébe, mintegy tíz esztendeje egyszer már volt ilyen esemény, de akkor "sajnálatos módon" nem lett folytatása. Reményét fejezte ki, hogy a mostani kezdeményezést jövőre megismétlik, és sikerül ebből hagyományt teremteni.

Kozma Imre arról beszélt, hogy "vannak helyzetek, amikor az embernek meg kell osztania a javait másokkal". Az országgyűlési képviselőknek bölcseknek kell lenniük, hogy felismerjék: "az ember valójában végérvényesen semmit sem birtokolhat ezen a Földön, és amíg él, osztoznia kell ennek a világnak a javain."

A szeretetszolgálat vezetője úgy fogalmazott: Betlehemből, a világ lelki központjából jött a láng a magyarság lelki-szellemi központjába, a Parlamentbe. Utalt arra, hogy a világ lelki központja akkor lett Betlehem, amikor Jézus megszületett.

Azt mondta, a 2000 évvel ezelőtt Júdea királya, Nagy Heródes a "fondorlatos politika" megtestesítője volt, és imádkozni kell azért, hogy ne legyenek a magyar parlamentben ilyen személyiségek.

Bóna Zoltán igehirdetésében János evangéliuma alapján Jézus születéséről szólt. Imádságában köszönetét fejezte ki, hogy a betlehemi lángok eljutottak Magyarországra, és azért is fohászkodott, hogy "szemünket ne kápráztassák el hamis fények, és szemünk ne fáradjon bele a kilátástalanságba és a sötétségbe".

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986-ot a béke évének nyilvánította, ekkor lett a béke szimbóluma a betlehemi békeláng. Ezóta az osztrák cserkészek viszik minden évben Bécsbe a lángot, amit innen osztanak szét az egyes országok cserkészeinek. Idén a Magyar Cserkészszövetség protestáns közössége hozta a lángot Magyarországra, s a Parlamentben a dunavarsányi cserkészek gyújtották meg a lánggal a Parlamentben lévő adventi koszorú három gyertyáját.