Abban a szerencsés helyzetben van az iparkamara, hogy nem kell az évek óta hangoztatott álláspontján változtatnia. Eszerint a gazdasági növekedésnek Magyarországon nincsenek igazán erős belső motorjai - jelentette ki Parragh László. Hozzátette: a jövedelemtulajdonosok eladósodottak, emiatt nem lehet nagyobb állami, illetve lakossági beruházásokra számítani.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett arra, hogy létezik viszont egy nemzetközi piac, amely szerencsére növekszik, és ha csak szinten marad, már akkor is húzni fogja a magyar gazdaság export-piacokra termelő részét.
Az elnök felhívta a figyelme arra, hogy rendelkezésre állnak az uniós forrásoknak Magyarországra eső részletei. Kérdés, hogy a kormány át tudja-e ezeket csoportosítani belső fogyasztás-élénkítő beruházásokra, amelyekre a gazdaságnak szüksége lenne - jegyezte meg. Parragh László megemlítette még a gazdasági szereplők közötti jövedelemátcsoportosítást is, amelyre az elmúlt tizenegynéhány esztendőben nem volt példa.
A hazai kis- és középvállalkozások lehetőségei viszont leszűkültek, mert az állam nem költött a beszállítói hálózat fejlesztésére a külpiacra termelő nagyok és a kkv-k között. Erről Parragh László azt mondta: mindig is kifogásolták, hogy főtereket és különböző várakat újítottak föl, ahelyett, hogy beszállítói láncokat hoztak volna létre azokon a helyeken. Ezt pótolni kell, és lehet is, mert remélhetően konjunktúra előtt állunk, habár ennek emelkedési mértékét még nem ismerjük - fejtette ki.
Ha az uniós forrásokból termelő kapacitásokat lehetne teremteni, akár a nagy nemzetközi cégeken belüli beszállításon keresztül, akkor ez élénkülést válthat ki a gazdaságban - vélekedett a MKIK elnöke. Kulcskérdés továbbá az is, hogy mennyire lesz életszerű, és a gazdasági szereplőket beruházásokra ösztönző az Új Széchenyi Terv megjelenése - fűzte hozzá Parragh László.
Hanganyag: Exterde Tibor