A testület elnöke az Alkotmány-alkotmányosság című budapesti konferencián tartott előadásában kiemelte a hatályos alkotmány nemzetközi beágyazottságát, illetve azt, hogy a megalkotandó új alaptörvény is az európai alkotmányos hagyomány része lesz.

Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnöke előadásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelől társadalmi elfogadottságán, másfelől a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik.

A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos "gyengeségét" sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.

"Régi vesszőparipám az alkotmány és a jogrend stabilitása" - mondta a képviselő, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követő parlament minősített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.

Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség.