Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Szanyi: Sikkasztás a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszatartása

Szanyi Tibor szerint hárommillió rendbeli sikkasztást követ el a kormányoldal a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések visszatartásával. Hozzátette: a Fidesz feltehetőleg a Mol-részvények megvásárlásához keres fedezetet.

Bűncselekmény, ezen belül sikkasztás az, amire a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormányoldal készül a kötelező nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések 14 hónapos visszatartásával - mondta Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.

Mint mondta: hárommillió magyar munkavállalót foszt ki a Fidesz, és a lépés európai alapjogokat is érint, így Brüsszel részéről szankció is várható. A képviselő úgy vélte, hogy a mai törvények szerint a Btk. alapján mindezért kiszabható hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése.

Szanyi Tibor kitért arra is, hogy a Fidesz minden jel szerint magasról fütyül a saját programjára, abban ugyanis az szerepel, hogy az állam nem ügyeskedhet, nem alakíthatja kénye-kedve szerint a szabályokat.

A szocialista képviselő hangsúlyozta: feltehetőleg megalapozott az a vélekedésük, hogy a kormány a Mol-részvények megvásárlásához keres fedezetet, így oligarchák kezébe juttatná a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

Szanyi Tibor felszólította a kormányoldalt, hogy ne nyúljon hárommillió ember pénzéhez, majd hozzátette: a szocialista párt minden eszközt igénybe fog venni annak érdekében, hogy a kormány vonja vissza elképzelését. Újságírói kérdésre elmondta, hogy az Alkotmánybírósághoz és uniós szervekhez is beadvánnyal fordulnak majd, de amúgy is perek sokasága várható, mivel biztos abban, hogy több százezren indítanak majd pert állampolgári jogon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×