Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Elfogadta az Országgyűlés a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről szóló javaslatot

Megszavazta az Országgyűlés az eddig kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok számára az állami nyugdíjrendszerbe való átlépés lehetőségét, valamint lehetővé tette, hogy a tagdíjbefizetések ideiglenesen az államkasszában maradjanak. A Fidesz szerint ezzel megteremtik a szabad választás lehetőségét, az MSZP szerint viszont egyszerű sikkasztásról van szó.

Megnyitotta az Országgyűlés a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszüntették a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépést, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak számára megteremtették az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét.

Emellett a képviselők megszavazták azt is, hogy november 1-től jövő év végéig az államkasszát gyarapítsák az eddig kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések. A társadalombiztosítási törvény módosításának értelmében a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban.

A szabad választásról szóló javaslat beterjesztője, a fideszes Selmeczi Gabriella úgy vélte: A szocialista kormány tizenhárom évvel ezelőtt elvette az emberektől a pénzük feletti rendelkezés jogát, ám ezt most visszaadják.

Ezen az állásponton volt napirend előtti felszólalásában a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János is, aki úgy fogalmazott: "A magánnyugdíjpénztárba való befizetésekre való kötelezéssel az emberek megfosztattak a lehetőségtől, hogy befizessenek az állami nyugdíjpénztárba minden pénzt, és kötelezték őket arra, hogy spekulánsokra bízzák az elmúlt 12 esztendőben a magán-nyugdíjpénztári rendszer keretében a pénzüket".

A szocialista Szanyi Tibor azonban korábban bejelentette: büntető- és polgári pereket indít az MSZP a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő módosítások miatt.

Az MSZP egyébként ügydöntő népszavazást is kezdeményezett a magánnyugdíjpénztárak ügyében, és három kérdést nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz.

Az LMP szintén ellenezte a módosításokat, Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka gengsztertempónak minősítette a kormánypártok magatartását, hozzáfűzve, hogy a kormány igazságtalan adóreformja lyukat üt a költségvetésén, ennek betömésére "einstandolják" a pénztártagok megtakarítását, majd kijelentik, hogy megvédik az emberek befizetéseit.

Rozgonyi Ernő, a jobbik vezérszónoka úgy vélte az egész magán-nyugdíjpénztári rendszert meg kellene szüntetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×