A Nemzeti Közlekedési Hatóság közölte, hogy az Alstom augusztus 13-án beadta a fellebbezéshez szükséges iratokat, a hatóság pedig augusztus 25-én megkezdte a másodfokú eljárást.
A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerint az elbírálásra az NKH-nak 30 napja van, így legkorábban szeptember 24-én születne határozat.
Az NKH azonban külső szakértő bevonását kérte, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama pedig - amely legfeljebb 30 nap lehet - nem számít bele az eljárás időtartamába. Így legkorábban csak október közepén születhet döntés az ügyben, a hatóság azonban - a törvény szerint - egyszer meghosszabbíthatja újabb 30 nappal az eljárást, ez esetben viszont csak novemberben lehet döntés az ügyben.
Az NKH tájékoztatása szerint amennyiben másodfokon sem engedélyezik a szabályok alóli mentességet az Alstomnak, úgy az ellen - mivel jogerős a döntés - már nem tudnak fellebbezni. Jogszabálysértésre hivatkozva azonban bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhetnek, a döntés ellen viszont nincs helye fellebbezésnek.
Az Alstom Transport az üggyel kapcsolatban az MTI-vel azt közölte, továbbra is bíznak abban, hogy az NKH megadja a derogációt a Metropolis szerelvények fékrendszerére, és ezzel megadják a végleges típusengedélyt is.
Ezzel kapcsolatban közölték, hogy a Metropolis szerelvények ugyanilyen fékrendszerrel működnek Szingapúrban, Sanghajban, Barcelonában és Isztambulban is. A három városban az Alstom közlése szerint összesen 1.852 kocsi közlekedik azonos, a budapesti szerelvényekre szánt fékrendszerrel.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság július 30-án közölte, hogy nem adta meg a 2-es vonal szerelvényeire a végleges típusengedélyt a francia Alstomnak, a többi között a fékrendszer problémái miatt. Később kiderült, hogy nemcsak a fékekkel, hanem a járművet irányító szoftverrel is több probléma volt.
Az Alstommal 2006. május 30-án kötöttek szerződést a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek gyártására és leszállítására. E szerint az Alstom 22 szerelvényt gyárt a 2-es metróra 150 millió euróért és 15+7 automata szerelvényt a négyes vonalra 114 millió euróért.
Nincs más megoldás: jöhet a negyedik fény a közlekedési lámpákon